Egy hónap kihagyás után ismét itt.
Úgy látszik vizsgaidőszakban erősebb a motivációm blogot írni... mint ahogy takarítani is szívesebben állok neki, a fal nézegetése is érdekesebb mint a tanulás stb....
Jellemző.
Annyira hamar eltelt ez a január, még mindig nem teljesen álltam át arra hogy 2015 van... arra se nagyon hogy 2014 volt tavaly. xD
Egy hét múlva vizsgáim lesznek, 3 van még hátra, a többit letudtam már, vegyes eredményekkel.
3 japán nyelvi órát is felvettem erre a szemeszterre, az egyik az esszé írás volt, mivel lassan készülnöm kell a diplomamunka megírására... Áprilisig ki kell találnunk a témát, azt mondta a szemináriumi tanárom. Persze nem muszáj, de jó lenne, jobban járunk vele... és igaza van.
Idén jogi órák közül biztosítási jogot és gyermekjogot tanulok/tanultam... mindkettő jó téma, csak az elsőnél a tanár annyira uncsi volt h be se jártam órára kb. Felolvassa csak a könyvet, és közben nevetgél is rajta nagyon vékony hangon, hogy már a 4-5.sorban nem hallani semmit. De aranyos emberke, kár h megjegyzett magának első órán, azt is h magyar vagyok, és mikor mentem január elején elkérni a hiányzó tananyagot egyből ki is szúrta hogy "te magyar vagy ugye? nem jártál be órára, mi?"....
Utána lesz egy kemény farewell party a koleszban, búcsúbuli azoknak akik elballagnak a koliból meg az egyetemről.... Olyan rossz, mert mos tényleg rengeteg barátom fog végezni :( Köztük a Hiroki is végezne, ha lenne elég kreditje, de mivel nincs így legalább vele együtt fogunk diplomázni jövőre.
Nehéz megint hozzászokni egy ekkora változáshoz... már elegem van néha az ekkora változásokból, de aztán rájövök h unalmas lenne nélkülük az ember.De ugyanezt éreztem gimiben is, mikor 5 év után elballagtunk, mintha egy üres lyuk maradt volna bennem... Ugyanez lesz itt is... Sőt, minden évben jönnek mennek körülöttem az emberek, cserediákok, elég nehéz valami hosszantartó dolgot találni így.
Voltunk bevásárolni a farewell partyra, a Costco nevű nagy amerikai wholesale áruházban. Olyan mint a Metro, nagytételben lehet mindent vásárolni, regisztrálni is kell hozzá, évi 4000 yenért. Minden nagy kolis bulira itt vásárolunk be,mert tényleg van műanyag tányér 100 darabos kiszerelésben, pálcika 500 darabban stb.. nem kell kis csomagokból 123234325 darabot venni. Emellett rohadt jó kaját készítenek, és árulnak rendes méretű meg kiszerelésű gyümölcsöket!! Mirelit dolgok nem 200 grammosak hanem 1,5 kg.. végre valami emberi méret!!
Jól bevásároltam magamnak Ricotta sajtot pl, azt itt nem árulnak amúgy. Emellett 500 g áfonyát, mandulát stb amivel amúgy csak lehúzzák az embert a normális boltokban.
Ezzel kapcsolatos h a bulira kellett vennünk 10 kg édességet... Snickers, Herseys stb minden csokit 1 kilós kiszereléekben pakoltam a kocsiba. és nagyon csúnyán néztek rám a boltban xD szórakoztató volt h azt hitték h mind magamnak zsákolom be és elég undorgó arckifejezéssel néztek... Persze gondolom tele van amúgy a egész hely amerikaiakkal mert egy bázis ott van a környéken.ű
Amúgy nagyon érdekes, 2 japán ismerősömnek is kisbabája született az elmúlt 1 hétben, és meglepődtem h egyikük sem írta ki a baba nevét, csak azt h fiú vagy lány... a Hiroki azt mondta h biztos azért mert még nincs nevük. Itt akár 3 hétig is ellehet a baba név nélkül a jog szerint. Szegénykék...
2015. január 27., kedd
2014. december 31., szerda
Az idei utolsó bejegyzés Shikoku szigetről
Nem volt megint túl sok időm meg erőm blogot írni. Már lassan 5 napja lent vagyunk Shikoku szigeten, Takamatsu városban a Hiroki szüleinél.
25-én jöttünk le, szenteste után. Apropó, Boldog Karácsonyt minden kedves Olvasónak!
Jobb később mint soha...
Szenteste végül kettesben voltunk a Hirokival, vettünk nagyon finom sashimit, 3 félét is. A magyar nevét nem tudom egyik halnak sem, úgyhogy ne firtassuk. Na jó az egyiket megtaláltam, csíkoshasú tonhal.... sokat mond. Katsuo, meg lazac, meg csirke husi. Hozzá megbontottunk egy üveg 2008as 4 puttonyos tokajit és egy üveg isteni, cseresznyés belga sört.
Nem épp az a magyaros karácsony, de két karácsonyi mintás gyertyatartóval igyekeztem ünnepi hangulatot varázsolni.
Másnap reggel sajnos a kórházban kezdtem a napot, 8.30, nyitásra odamentem h hamar bekerüljek. Már vagy 2 hete meg voltam fázva és folyt az orrom, de sajnos a torkom is megfájdult úgyhogy már nem volt tréfa, elmentem gyógyszerért.
Főleg hogy októberben orrüreg gyulladásom volt, nem hiányzott még egy. Kaptam gyógyszert de semmit nem használt, és a végén a Hiroki szülei vettek nekem orrkímélő puha zsepit, annyira sokat folyt az orrom.
Végül tegnap, megint elmentünk orvoshoz, ezúttal a fülorrgégészetre, ahol az orvos rendesen mintát vett az orromból és kivizsgálták ott helyben, Ezek alapján kiderült, hogy a takonyban talált dolgok nem megfázásra, hanem allergiás reakcióra utalnak. Ergó rossz gyógyszerrel kezeltek eddig, ami a torokfájást megszüntette, de az orom meg folyt és dugult és a fülem is bedugult tőle néha. (ami valószínűleg a Vibrocil túladagolás egyik eredménye... T.T) Szóval all in all, kaptam rendes gyógyszert, azóta 1 nap alatt javult az orrom, nem folyik annyit és kapok levegőt, és az ok valószínűleg a penész amit indulás előtt 1 órával találtunk meg a szobámban az ablak körül.
Nagy lakásban nem érződik ennyire erősen, de az én pici kolis szobámban az ablak menti penész okozhatta.... elég durva. Úgyhogy januárban nagytakarítás.
Na de hogy vidámabb témákra tereljem a szót.
Ma voltam a Hiroki anyukájával meg a Hirokival egy főző tanfolyamon. Itt Japánban, minden újévkor ezt az "osechi" nevű ételt eszik. Ez nem egy fajta étel, hanem sok apróság, úgyhogy akár minden évben tudod változtatni a menü nagyrészét hogy ne legyen unalmas.
Minden kis fogásnak megvan a maga jelentőssége. Mindjárt fényképekkel együtt elmagyarázom.
Azt tudni kell, hogy ezek az ételek mind nagyon aprólékosan elkészítettek, és ki vannak számolva a családtagokra. Ez a főzőtanfolyam amúgy úgy volt, hogy 4 anyuka + mi ketten 30 főre elkészítettünk mindent és utána családonként elosztottuk.
Ez sárgarépa. Illetve nem egészen, hanem annál pirosabb színű és kevésbé édes. Azt írják a neten hogy ez egy keleti fajtája a mi általunk használt répának. A képen látszik két kis fém forma, azoknak volt ilyen szilvavirág alakja. Kivágtunk a nagyból annyit, amennyit lehetett, majd a maradékból kisebbeket is - összesen 2 méretből talán 60 darab lett.
Ezután
bevagdostuk őket ilyen alakúra. Nem volt egyszerű, mit ne mondjak. :D
Ennyi lett belőlük kb. Utána beáztattuk őket egy alaplébe és puhára főztük őket.
Következő volt a tojástekercs.
Ez tojás, illetve halreszelék és még pár fűszer amikre nem emlékszem... a halreszelék miatt kicsit fura az íze de nekem még elmegy.
Miután megsütöttük a sütőben, áttettük erre a bambuszlapra, aminek az egyik oldala sima, a másik oldala, ami befelé van, kicsit hegyes. Jó szorosan feltekertük a tojást (a Hiroki keze látható a képen), majd összetekertük és hagytuk kihűlni.
Ez a végeredmény. Kihűlve felszeleteltük és ezt is elosztottuk a résztvevők között.A barna tekercs minta benne a felső része ami a sütőben megbarnult, nem kentünk rá semmit.
Rengeteg ételt csináltunk, úgyhogy 10-től egészen 15.30-ig ezen dolgoztunk. Persze közben volt egy ebédszünet amiről majd szintén beszámolok.
Desszertet csináltunk utolsónak, ebéd előtt.
Fehérbort, cukrot, agar agar nevű algából kivont zselét összekevertünk, és kis muffin formákba alufóliát tettünk, majd annak a köezpére 1-1 gesztenyedarabot tettünk. Erre öntöttük rá a boros zselét, majd összetekertük az alufóliát és begumiztuk.
Jól néz ki, nem? :)
Elég nehéz meló volt begumizni, utána meg a gumit lecserélni a piros masniszerűségre. Mindenki nyakig ragacsos lett tőle.
Ezután jött az ebédszünet, amikoris elmentünk udon tésztát enni. Kagawa prefektúra, ahol Takamatsu város van, az udon tésztáról híres. El sem tudtam képzelni h mi lehet ebben különleges, a tészta az tészta, de a különbség sokszor a tészta vastagságában, illetve az alaplé ízében rejlik. Ezekhez az alaplevekhez főleg halat használnak, vagy tengeri algákat, és ezeknek a mennyisége, keveréke stb teljesen eltérő ízt kölcsönöz a levesnek.
A hely ahova mentünk nagyon híres a városban, mert self-serving, tehát önkiszolgáló. Mindjárt elmagyarázom h ez mit is jelent.
.JPG)
Ott sorakoznak az emberek, az a kassza. Még előtte meg kell rendelned, hogy milyen rántott dolgot kérsz, mert ezt utólag hozzák ki. A bolt specialitása a rántott lágytojás.... Lágytojást megforgatnak kenyérmorzsában és úgy kirántják... Illetve egy chikuwa nevű halreszelékből készült dolog amit én nem szeretek. Ha ezt a rendelést leadtad, akkor a kasszánál leadtad hogy mekkora adagot kérsz (volt 0,5, 1, 1,5, 2,3,4,5) egy adag 200 g tészta lehet.. túl sok úgyhogy én egy felet kértem csak. Ezt odaadják egy tányéron, és neked kell felmelegíteni. Ezen a képen 3 "lyuk" látható. A két jobb oldaliban forró víz van és 1-1 szűrő, amibe bele kell tenni a tésztát és leforrázni. Utána a bal oldali merőkanállal levest merni rá, majd a túloldalon tetszés szerint hagymát, gyömbért illetve kenyérmorzsát tenni rá. Tehát végülis úgy csinálod magadnak ahogy tetszik.
Tök menő :D
Az én adagom 140 yen volt.... 280 Ft körülbelül.
Ebéd után visszatértünk a főzéshez.
Ezeket a hozzávalókat fel kellett szeletelni - zöldbab, paprika és a maradék répa, amiből már nem lehetett szilva virágot csinálni (a répánál cél volt h a szilvavirág közepén legyen a répa közepe - úgy szép a minta).
Ezeket a zöldségeket megfőztük, majd vékony marhahúsba tekertük.
Ezeket az elkészült remekműveket serpenyőben elkészítettük, majd szójaszósz alapú öntetben főztük egy picit.
Ez az elkészült remekmű.
Ezen kívül volt még:
Hal, rajta majonézes miso krémmel.
Rákok. Ezeket a tanárnő előre elkészítette. Ezeknek az a lényege, hogy mivel görbék, ezért megéred majd hogy görbe legyen a hátad - azaz sokáig élj.
Volt még kazunoko nevű halikra is, de én nem szeretem úgyhogy le sem fényképeztem.
Ez pedig retek. Nagy kerek retket félbevágtunk és mind a két felét keresztben apró rácsokra vágtuk, majd 3x3 nagy darabra felvágtuk. A lé aiben ázik yuzu héjjal van ízesítve. A yuzu egy japán citrusféle, aminek annyira isteni illata an hogy aaaa <3 Ez az egyik kedvenc ízem. Sajnos a belseje nagyon keserű, ezért a levét és a héját szokták csak hasznosítani.
A répa szirmokból ez lett :)
Megenni nem fogjuk őket január 1-ig, úgyhogy még 1,5 napig ki kell bírnunk.
Ez az utoló kaja, csirkecomb mézes szójaszószba áztatva. Annyira finom lett! Picit megkóstoltuk hehe.
A komatsui újévi osechi nem volt a kedvenc kajám, mert sok tengeri algás dolog volt benne, de az idén azt hiszem szeretni fogom! :)
Lesz benne még nagyszemű feketebab illetve diós pici hal is. (kis halra rá van húzva a dióbél). Meglátjuk :)
Annyi biztos hogy holnap megyünk egyet sörözni, aztán január 1-én vagy 2-án falat mászni, mert találtunk egy jó mászóhelyet itt is.
25-én jöttünk le, szenteste után. Apropó, Boldog Karácsonyt minden kedves Olvasónak!
Jobb később mint soha...
Szenteste végül kettesben voltunk a Hirokival, vettünk nagyon finom sashimit, 3 félét is. A magyar nevét nem tudom egyik halnak sem, úgyhogy ne firtassuk. Na jó az egyiket megtaláltam, csíkoshasú tonhal.... sokat mond. Katsuo, meg lazac, meg csirke husi. Hozzá megbontottunk egy üveg 2008as 4 puttonyos tokajit és egy üveg isteni, cseresznyés belga sört.
Nem épp az a magyaros karácsony, de két karácsonyi mintás gyertyatartóval igyekeztem ünnepi hangulatot varázsolni.
Másnap reggel sajnos a kórházban kezdtem a napot, 8.30, nyitásra odamentem h hamar bekerüljek. Már vagy 2 hete meg voltam fázva és folyt az orrom, de sajnos a torkom is megfájdult úgyhogy már nem volt tréfa, elmentem gyógyszerért.
Főleg hogy októberben orrüreg gyulladásom volt, nem hiányzott még egy. Kaptam gyógyszert de semmit nem használt, és a végén a Hiroki szülei vettek nekem orrkímélő puha zsepit, annyira sokat folyt az orrom.
Végül tegnap, megint elmentünk orvoshoz, ezúttal a fülorrgégészetre, ahol az orvos rendesen mintát vett az orromból és kivizsgálták ott helyben, Ezek alapján kiderült, hogy a takonyban talált dolgok nem megfázásra, hanem allergiás reakcióra utalnak. Ergó rossz gyógyszerrel kezeltek eddig, ami a torokfájást megszüntette, de az orom meg folyt és dugult és a fülem is bedugult tőle néha. (ami valószínűleg a Vibrocil túladagolás egyik eredménye... T.T) Szóval all in all, kaptam rendes gyógyszert, azóta 1 nap alatt javult az orrom, nem folyik annyit és kapok levegőt, és az ok valószínűleg a penész amit indulás előtt 1 órával találtunk meg a szobámban az ablak körül.
Nagy lakásban nem érződik ennyire erősen, de az én pici kolis szobámban az ablak menti penész okozhatta.... elég durva. Úgyhogy januárban nagytakarítás.
Na de hogy vidámabb témákra tereljem a szót.
Ma voltam a Hiroki anyukájával meg a Hirokival egy főző tanfolyamon. Itt Japánban, minden újévkor ezt az "osechi" nevű ételt eszik. Ez nem egy fajta étel, hanem sok apróság, úgyhogy akár minden évben tudod változtatni a menü nagyrészét hogy ne legyen unalmas.
Minden kis fogásnak megvan a maga jelentőssége. Mindjárt fényképekkel együtt elmagyarázom.
Azt tudni kell, hogy ezek az ételek mind nagyon aprólékosan elkészítettek, és ki vannak számolva a családtagokra. Ez a főzőtanfolyam amúgy úgy volt, hogy 4 anyuka + mi ketten 30 főre elkészítettünk mindent és utána családonként elosztottuk.
Ez sárgarépa. Illetve nem egészen, hanem annál pirosabb színű és kevésbé édes. Azt írják a neten hogy ez egy keleti fajtája a mi általunk használt répának. A képen látszik két kis fém forma, azoknak volt ilyen szilvavirág alakja. Kivágtunk a nagyból annyit, amennyit lehetett, majd a maradékból kisebbeket is - összesen 2 méretből talán 60 darab lett.
Ezután
Következő volt a tojástekercs.
Ez tojás, illetve halreszelék és még pár fűszer amikre nem emlékszem... a halreszelék miatt kicsit fura az íze de nekem még elmegy.
Ez a végeredmény. Kihűlve felszeleteltük és ezt is elosztottuk a résztvevők között.A barna tekercs minta benne a felső része ami a sütőben megbarnult, nem kentünk rá semmit.
Rengeteg ételt csináltunk, úgyhogy 10-től egészen 15.30-ig ezen dolgoztunk. Persze közben volt egy ebédszünet amiről majd szintén beszámolok.
Desszertet csináltunk utolsónak, ebéd előtt.
Fehérbort, cukrot, agar agar nevű algából kivont zselét összekevertünk, és kis muffin formákba alufóliát tettünk, majd annak a köezpére 1-1 gesztenyedarabot tettünk. Erre öntöttük rá a boros zselét, majd összetekertük az alufóliát és begumiztuk.
Jól néz ki, nem? :)
Elég nehéz meló volt begumizni, utána meg a gumit lecserélni a piros masniszerűségre. Mindenki nyakig ragacsos lett tőle.
Ezután jött az ebédszünet, amikoris elmentünk udon tésztát enni. Kagawa prefektúra, ahol Takamatsu város van, az udon tésztáról híres. El sem tudtam képzelni h mi lehet ebben különleges, a tészta az tészta, de a különbség sokszor a tészta vastagságában, illetve az alaplé ízében rejlik. Ezekhez az alaplevekhez főleg halat használnak, vagy tengeri algákat, és ezeknek a mennyisége, keveréke stb teljesen eltérő ízt kölcsönöz a levesnek.
A hely ahova mentünk nagyon híres a városban, mert self-serving, tehát önkiszolgáló. Mindjárt elmagyarázom h ez mit is jelent.
Ott sorakoznak az emberek, az a kassza. Még előtte meg kell rendelned, hogy milyen rántott dolgot kérsz, mert ezt utólag hozzák ki. A bolt specialitása a rántott lágytojás.... Lágytojást megforgatnak kenyérmorzsában és úgy kirántják... Illetve egy chikuwa nevű halreszelékből készült dolog amit én nem szeretek. Ha ezt a rendelést leadtad, akkor a kasszánál leadtad hogy mekkora adagot kérsz (volt 0,5, 1, 1,5, 2,3,4,5) egy adag 200 g tészta lehet.. túl sok úgyhogy én egy felet kértem csak. Ezt odaadják egy tányéron, és neked kell felmelegíteni. Ezen a képen 3 "lyuk" látható. A két jobb oldaliban forró víz van és 1-1 szűrő, amibe bele kell tenni a tésztát és leforrázni. Utána a bal oldali merőkanállal levest merni rá, majd a túloldalon tetszés szerint hagymát, gyömbért illetve kenyérmorzsát tenni rá. Tehát végülis úgy csinálod magadnak ahogy tetszik.
Tök menő :D
Az én adagom 140 yen volt.... 280 Ft körülbelül.
Ebéd után visszatértünk a főzéshez.
Ezeket a hozzávalókat fel kellett szeletelni - zöldbab, paprika és a maradék répa, amiből már nem lehetett szilva virágot csinálni (a répánál cél volt h a szilvavirág közepén legyen a répa közepe - úgy szép a minta).
Ezeket a zöldségeket megfőztük, majd vékony marhahúsba tekertük.
Ezeket az elkészült remekműveket serpenyőben elkészítettük, majd szójaszósz alapú öntetben főztük egy picit.
Ez az elkészült remekmű.
Ezen kívül volt még:
Hal, rajta majonézes miso krémmel.
Rákok. Ezeket a tanárnő előre elkészítette. Ezeknek az a lényege, hogy mivel görbék, ezért megéred majd hogy görbe legyen a hátad - azaz sokáig élj.
Volt még kazunoko nevű halikra is, de én nem szeretem úgyhogy le sem fényképeztem.
Ez pedig retek. Nagy kerek retket félbevágtunk és mind a két felét keresztben apró rácsokra vágtuk, majd 3x3 nagy darabra felvágtuk. A lé aiben ázik yuzu héjjal van ízesítve. A yuzu egy japán citrusféle, aminek annyira isteni illata an hogy aaaa <3 Ez az egyik kedvenc ízem. Sajnos a belseje nagyon keserű, ezért a levét és a héját szokták csak hasznosítani.
A répa szirmokból ez lett :)
Megenni nem fogjuk őket január 1-ig, úgyhogy még 1,5 napig ki kell bírnunk.
Ez az utoló kaja, csirkecomb mézes szójaszószba áztatva. Annyira finom lett! Picit megkóstoltuk hehe.
A komatsui újévi osechi nem volt a kedvenc kajám, mert sok tengeri algás dolog volt benne, de az idén azt hiszem szeretni fogom! :)
Lesz benne még nagyszemű feketebab illetve diós pici hal is. (kis halra rá van húzva a dióbél). Meglátjuk :)
Annyi biztos hogy holnap megyünk egyet sörözni, aztán január 1-én vagy 2-án falat mászni, mert találtunk egy jó mászóhelyet itt is.
2014. december 16., kedd
Egy kisebb szünet után visszatértem
Elfelejtettem írni mostanában. Olyan gyorsan elrepült ez a 2 hónap, hogy csak kapkodom a fejem jobbra balra.
Időközben megfáztam megint, és sajnos emiatt pár napot itthon kell pihennem, de ezen kívül megnéztem a legújabb Hobbit filmet, voltam Taiwanon, arról talán nem is írtam még.. Meg még ezernyi dolgot csináltam amire nem is emlékszem így hirtelenjében.
Taiwanról majd legközelebb írok, mert arra szeretnék rendesen időt szentelni, viszont pár aktuális dologról beszámolok.
Tegnap előtt, vasárnap volt egy választás Japánban. Abe, a miniszterelnök feloszlatta az alsó házat és hirtelen új választást írt ki, akkortól számítva 3 héten belül. Hát az eredmény, megnyerte a kétharmados többséget, mivel a lakosságnak csak a 37%-a ment el szavazni.... Mindenki szarik magasról a politikára :"D
Jó nekik, mert nem látok annyi mocskolódást mint a magyar médiában jelenleg.
Jobb a struccpolitika - néha.
Ezen kívül volt egy nagy resident assistant buli, voltam magyar találkozón meg találkoztam az AFS-es barátaimmal, mert a 2010-2011-es csapatból már 6an Tokyoban élünk :D Egyik srác ráadásul a Gakugei egyetemre, csak sajnos a másik koliban lakik. Az egyetemnek 2 kolija van, az egyik ez ahol én lakom... Szóval ha épp ide került volna, az mekkora poén lenne. Így is rengeteg közös ismerősünk van :D
Jövő héten megyünk Shikoku szigetre, a Hiroki szüleihez :) Ott töltjük majd a karácsony felét, meg a szilvesztert. Nem lesz nagy buli, lévén hogy itt szilveszterkor még Tokyo is kihalt xD Nem hogy ott vidéken a város... :D De nagyon várom már, egyrészt megint repülünk,kettő végre ki a nagyvárosból! Talán inkább fordított sorrendben...Néha elegem van már Tokyoból és ebből a kibaszott sok emberből. Nem lehet normálisan sétálgatni sem, mert pöttömnyi öreg nénikék kóricálnak mindenfelé, közlekedési lámpát, sort és illemet nem ismerve mindenhova befurakodnak XD No de a lényeg hogy lassúak.
Gondolom mindenki próvált már hatalmas tömegben előre jutni - olyan fesztivál feeling -, szinte lehetetlen. Ezt tapasztalom bármikor meggyek Shibuyába, Shinjukuba vagy a belváros egyéb részeibe. Nem csodálom hogy annyi az öngyilkos a vonatokon, én is felkötném magam ha ennyire zsúfolt helyen kéne élnem.
A koli meg az egyetem hála istennek a világ végén van, úgyhogy nem fenyeget ez a hatalmas tömeg... kivéve reggel... xD az állomás környékén......
Megrendeltem amúgy a Hobbit könyvet, már alig várom hogy ideérjen... Pár órája rendeltem és természetesen holnap érkezik :D
No jóéjszakát, majd ha eszembe jut írok még. A lényeg hogy február 9én megyek haza 3 teljes hétre!
Időközben megfáztam megint, és sajnos emiatt pár napot itthon kell pihennem, de ezen kívül megnéztem a legújabb Hobbit filmet, voltam Taiwanon, arról talán nem is írtam még.. Meg még ezernyi dolgot csináltam amire nem is emlékszem így hirtelenjében.
Taiwanról majd legközelebb írok, mert arra szeretnék rendesen időt szentelni, viszont pár aktuális dologról beszámolok.
Tegnap előtt, vasárnap volt egy választás Japánban. Abe, a miniszterelnök feloszlatta az alsó házat és hirtelen új választást írt ki, akkortól számítva 3 héten belül. Hát az eredmény, megnyerte a kétharmados többséget, mivel a lakosságnak csak a 37%-a ment el szavazni.... Mindenki szarik magasról a politikára :"D
Jó nekik, mert nem látok annyi mocskolódást mint a magyar médiában jelenleg.
Jobb a struccpolitika - néha.
Ezen kívül volt egy nagy resident assistant buli, voltam magyar találkozón meg találkoztam az AFS-es barátaimmal, mert a 2010-2011-es csapatból már 6an Tokyoban élünk :D Egyik srác ráadásul a Gakugei egyetemre, csak sajnos a másik koliban lakik. Az egyetemnek 2 kolija van, az egyik ez ahol én lakom... Szóval ha épp ide került volna, az mekkora poén lenne. Így is rengeteg közös ismerősünk van :D
Jövő héten megyünk Shikoku szigetre, a Hiroki szüleihez :) Ott töltjük majd a karácsony felét, meg a szilvesztert. Nem lesz nagy buli, lévén hogy itt szilveszterkor még Tokyo is kihalt xD Nem hogy ott vidéken a város... :D De nagyon várom már, egyrészt megint repülünk,kettő végre ki a nagyvárosból! Talán inkább fordított sorrendben...Néha elegem van már Tokyoból és ebből a kibaszott sok emberből. Nem lehet normálisan sétálgatni sem, mert pöttömnyi öreg nénikék kóricálnak mindenfelé, közlekedési lámpát, sort és illemet nem ismerve mindenhova befurakodnak XD No de a lényeg hogy lassúak.
Gondolom mindenki próvált már hatalmas tömegben előre jutni - olyan fesztivál feeling -, szinte lehetetlen. Ezt tapasztalom bármikor meggyek Shibuyába, Shinjukuba vagy a belváros egyéb részeibe. Nem csodálom hogy annyi az öngyilkos a vonatokon, én is felkötném magam ha ennyire zsúfolt helyen kéne élnem.
A koli meg az egyetem hála istennek a világ végén van, úgyhogy nem fenyeget ez a hatalmas tömeg... kivéve reggel... xD az állomás környékén......
Megrendeltem amúgy a Hobbit könyvet, már alig várom hogy ideérjen... Pár órája rendeltem és természetesen holnap érkezik :D
No jóéjszakát, majd ha eszembe jut írok még. A lényeg hogy február 9én megyek haza 3 teljes hétre!
2014. október 29., szerda
Biciklizés
Huh, egy hétvége alatt lementünk éjszakai busszal Shikoku szigetre... annyit mondok hogy soha többet! Tokyoból pénteken este 11-kor indultunk, és több megállóval ugyan de szombaton 12-kor értünk Shikokura.
Ez a bicikli program amúgy úgy jött, hogy az egyik cserediákoknak munkát közvetítő irodának voltak üres helyei, és gondolom növelni akarták a külföldiek arányát, ezért ingyen elvittek minket. Eheheheh :D Szombaton Matsuyama városban szálltunk meg, Ehime prefektúrában.
Mielőtt a szállásra értünk volna, be kellett regisztrálni a versenyre. Ami nagyon megragadt bennem az az ugrálóvár. Egy kínai lánnyal beszálltunk ugrálni a kisgyerekekhez, és tök jól elbarátkoztunk velük, nem féltek attól hogy külföldiek vagyunk, még inkább jöttek és mutatták hogy hogy tudnak ugrálni stb :D Igazi gyerekek... A szülők is szerintem kicsit tartottak tőle, de nem pánikoltak különösebben, látták hogy figyelünk a kicsikre. Csak aztán a nagy sereg, 4 busznyi cserediák megállta hogy mi ugrálunk ezért mindenféle egyéb külföldi beszállt, és a kisgyerekek elmenekültek. A végén a hangosbemondóban is bemondták hogy a felnőttek szálljanak le az ugrálóról... -.-" Azért mert egy olasz csávó aki anno break dancelt elkezdett hátraszaltózni és majdnem felrúgta a piciket... Addig tök jó volt amíg csak ketten voltunk.
No sebaj, innen Matsuyama városba vettük utunkat, ahol bepakoltunk a szállásra, majd elmentünk a Matsuyama várba. Gyönyörű szép volt! Azt hittem hogy ez is csak még egy kastély lesz a sok közül. de nagyon nagy, egy hegy tetején van és felvonóval kell felmenni hozzá, valamint épségben megmaradt, ami azért kevés várról mondható el. Körülnéztünk, de tele volt túristákkal. Biztos mindenki a vasárnapi biciklizés miatt volt ott :D Hatalmas húzóerő lehet ez az egész környéknek.
Innen egy Dogo onsen nevű híres melegvizes fürdőbe mentünk. Japán 3 leghíresebb fürdői közé tartozik... tényleg szép volt, de én nem ájultam el tőle nagyon. Maximum 1 órát lehet bent az ember, drága a törölköző kölcsönzés, és még a hajszárítóért is fizetni kell. Valamint a lányoknak csak egy medence volt. Persze 3 árkategória volt, és mi a legalacsonyabbat választottuk, mert a drágábbakat is csak egy órát lehet használni, és abban benne van a pihenő hely használata is :D 1 órára?? Ne nevettessenek...
De ennek ellenére tetszett... csak hát.. mégis csak lévén vidéki város, este 19-kor már sehol nem tudtunk beülni vacsorázni xD 6-an... Egy 6 fős csapar már túl nagy volt.
Végül szereztünk valamit enni, és mentünk is haza aludni, mert másnap 3-kor kellett kelni.. igen éjszaka közepén.
4.15kor indultunk hogy átvegyük a biciklijeinket. Rendes cross bike-ok voltak, és a bérléssel kapcsolatos dolgokat mind elintézte az ügynökség.
Végül maga a start 7.35-kor kezdődött. Több útvonal volt, A-tól G-ig. Én az A útvonalon mentem, 65 km egy hídon keresztül ami Shikokut köti össze Hiroshima déli résézvel. Ennek a hídnak az a neve hogy Shimanami kaido.
Az E az 111 km volt, úgyhogy arra inkább nem vállalkoztam. Sajnos a mi ügynökségünknél csak erre a kettőre lehetett jelentkezni, de nem is baj, az A volt az igazi látványosság a legjobb kilátással.
Ennek a versenynek az a különlegessége még, hogy lezárták az autópályát 6-12-ig, és azon biciklizhettünk. :D A szigetek közt gyönyörű hidakon süvítettünk keresztül.... Awww fantasztikus volt!!
Szóval az A útvonalom 2000en indultak, úgyhogy 8 blokkba voltunk osztva, véletlenszerűen. Én a 4-es blokkban voltam a kínai lánnyal együtt. 5 percenként indították a különböző blokkokat, hogy ne mindenki egyben nyomuljon előre. Nem verseny volt végülis.
Már az első pár kmen voltak akik megálltak xD Erre olyanok is jelentkeztek az ügynökségen, akik életükben nem tekertek még 10 kmnél többet... azt hitték h mivel tudnak tekerni az itteni kosaras bicikliken, már menni fog az a 65 km... Szóval volt aki feladta, mert nem tudta használni a váltót... aztán jött az emelkedő.
4 megálló volt útközben, nagyon kellett pisilnem de az elsőt inkább kihagytuk, annyira sokan voltak. Úgyhogy 33 kmt letekertünk inkább a következőig xD Rengeteg mandarint meg banánt meg sport italokat osztogattak :) Ehime meg Hiroshima meg a környező prefektúrák a mandarin termelésről híresek, emiatt volt ez a mandarin mánia. De tökjó, mert itt Tokyoban fele annyira finom és kétszer annyiba kerül minden gyümölcs :/
Végül 11.30kor értünk be a célba, a csapatból elsőként. Mindenki lenézi ezt a 3 óra 40 percet, többen kérdeték h akkor "ilyen lassan kényelmesen tekertetek?" hát kabbe. Elég keményen mentünk az autópályán, csak 25 km a végén nem autópályán, hanem városi utakon ment és volt egy elég kemény emelkedő... az autópályás 40 km meg a sima úton a 25 km kb ugyanannyi időbe tellett.
A célvonalnál meginterjúvolt az egyik helyi TV lol
Utána kaptunk ebédet, meg még több mandarint :D
Mi ketten elsőként ott voltunk, úgyhogy kiszedtük a cuccunkat a buszból, és fogtunk egy taxit és elvitettük magunkat az onsenbe, ahova amúgy mindenki ment volna, csak azt monsták h várjunk még míg 30 ember összegyűlik, akkor átvisznek. Hát nem köszi :D Így 13-kor már a medencében voltunk, míg a többiek 2 körül indultak el :/ Addigra gyűlt össze az első 30 ember...
17-kor visszaszálltunk a buszra és megint elindultunk Tokyo felé x.x
Végül hajnali 4.22-kor érkeztünk meg, épp elértük az első vonatot reggel és 6 előtt már a koliban voltam... viszont annyira nem tett jót ez a kemény program a szervezetemnek, hogy délután mikor felébredtem, mentem is az orvoshoz.
Kiderült hogy orrmelléküreg-gyulladásom van. Fasza....
Egész héten itthon pihetenm, szedtem az antibiotikumot, holnap reggel meg indulunk Taiwanba.
Ez a bicikli program amúgy úgy jött, hogy az egyik cserediákoknak munkát közvetítő irodának voltak üres helyei, és gondolom növelni akarták a külföldiek arányát, ezért ingyen elvittek minket. Eheheheh :D Szombaton Matsuyama városban szálltunk meg, Ehime prefektúrában.
Mielőtt a szállásra értünk volna, be kellett regisztrálni a versenyre. Ami nagyon megragadt bennem az az ugrálóvár. Egy kínai lánnyal beszálltunk ugrálni a kisgyerekekhez, és tök jól elbarátkoztunk velük, nem féltek attól hogy külföldiek vagyunk, még inkább jöttek és mutatták hogy hogy tudnak ugrálni stb :D Igazi gyerekek... A szülők is szerintem kicsit tartottak tőle, de nem pánikoltak különösebben, látták hogy figyelünk a kicsikre. Csak aztán a nagy sereg, 4 busznyi cserediák megállta hogy mi ugrálunk ezért mindenféle egyéb külföldi beszállt, és a kisgyerekek elmenekültek. A végén a hangosbemondóban is bemondták hogy a felnőttek szálljanak le az ugrálóról... -.-" Azért mert egy olasz csávó aki anno break dancelt elkezdett hátraszaltózni és majdnem felrúgta a piciket... Addig tök jó volt amíg csak ketten voltunk.
No sebaj, innen Matsuyama városba vettük utunkat, ahol bepakoltunk a szállásra, majd elmentünk a Matsuyama várba. Gyönyörű szép volt! Azt hittem hogy ez is csak még egy kastély lesz a sok közül. de nagyon nagy, egy hegy tetején van és felvonóval kell felmenni hozzá, valamint épségben megmaradt, ami azért kevés várról mondható el. Körülnéztünk, de tele volt túristákkal. Biztos mindenki a vasárnapi biciklizés miatt volt ott :D Hatalmas húzóerő lehet ez az egész környéknek.
Innen egy Dogo onsen nevű híres melegvizes fürdőbe mentünk. Japán 3 leghíresebb fürdői közé tartozik... tényleg szép volt, de én nem ájultam el tőle nagyon. Maximum 1 órát lehet bent az ember, drága a törölköző kölcsönzés, és még a hajszárítóért is fizetni kell. Valamint a lányoknak csak egy medence volt. Persze 3 árkategória volt, és mi a legalacsonyabbat választottuk, mert a drágábbakat is csak egy órát lehet használni, és abban benne van a pihenő hely használata is :D 1 órára?? Ne nevettessenek...
De ennek ellenére tetszett... csak hát.. mégis csak lévén vidéki város, este 19-kor már sehol nem tudtunk beülni vacsorázni xD 6-an... Egy 6 fős csapar már túl nagy volt.
Végül szereztünk valamit enni, és mentünk is haza aludni, mert másnap 3-kor kellett kelni.. igen éjszaka közepén.
4.15kor indultunk hogy átvegyük a biciklijeinket. Rendes cross bike-ok voltak, és a bérléssel kapcsolatos dolgokat mind elintézte az ügynökség.
Végül maga a start 7.35-kor kezdődött. Több útvonal volt, A-tól G-ig. Én az A útvonalon mentem, 65 km egy hídon keresztül ami Shikokut köti össze Hiroshima déli résézvel. Ennek a hídnak az a neve hogy Shimanami kaido.
Az E az 111 km volt, úgyhogy arra inkább nem vállalkoztam. Sajnos a mi ügynökségünknél csak erre a kettőre lehetett jelentkezni, de nem is baj, az A volt az igazi látványosság a legjobb kilátással.
Ennek a versenynek az a különlegessége még, hogy lezárták az autópályát 6-12-ig, és azon biciklizhettünk. :D A szigetek közt gyönyörű hidakon süvítettünk keresztül.... Awww fantasztikus volt!!
Szóval az A útvonalom 2000en indultak, úgyhogy 8 blokkba voltunk osztva, véletlenszerűen. Én a 4-es blokkban voltam a kínai lánnyal együtt. 5 percenként indították a különböző blokkokat, hogy ne mindenki egyben nyomuljon előre. Nem verseny volt végülis.
Már az első pár kmen voltak akik megálltak xD Erre olyanok is jelentkeztek az ügynökségen, akik életükben nem tekertek még 10 kmnél többet... azt hitték h mivel tudnak tekerni az itteni kosaras bicikliken, már menni fog az a 65 km... Szóval volt aki feladta, mert nem tudta használni a váltót... aztán jött az emelkedő.
4 megálló volt útközben, nagyon kellett pisilnem de az elsőt inkább kihagytuk, annyira sokan voltak. Úgyhogy 33 kmt letekertünk inkább a következőig xD Rengeteg mandarint meg banánt meg sport italokat osztogattak :) Ehime meg Hiroshima meg a környező prefektúrák a mandarin termelésről híresek, emiatt volt ez a mandarin mánia. De tökjó, mert itt Tokyoban fele annyira finom és kétszer annyiba kerül minden gyümölcs :/
Végül 11.30kor értünk be a célba, a csapatból elsőként. Mindenki lenézi ezt a 3 óra 40 percet, többen kérdeték h akkor "ilyen lassan kényelmesen tekertetek?" hát kabbe. Elég keményen mentünk az autópályán, csak 25 km a végén nem autópályán, hanem városi utakon ment és volt egy elég kemény emelkedő... az autópályás 40 km meg a sima úton a 25 km kb ugyanannyi időbe tellett.
A célvonalnál meginterjúvolt az egyik helyi TV lol
Utána kaptunk ebédet, meg még több mandarint :D
Mi ketten elsőként ott voltunk, úgyhogy kiszedtük a cuccunkat a buszból, és fogtunk egy taxit és elvitettük magunkat az onsenbe, ahova amúgy mindenki ment volna, csak azt monsták h várjunk még míg 30 ember összegyűlik, akkor átvisznek. Hát nem köszi :D Így 13-kor már a medencében voltunk, míg a többiek 2 körül indultak el :/ Addigra gyűlt össze az első 30 ember...
17-kor visszaszálltunk a buszra és megint elindultunk Tokyo felé x.x
Végül hajnali 4.22-kor érkeztünk meg, épp elértük az első vonatot reggel és 6 előtt már a koliban voltam... viszont annyira nem tett jót ez a kemény program a szervezetemnek, hogy délután mikor felébredtem, mentem is az orvoshoz.
Kiderült hogy orrmelléküreg-gyulladásom van. Fasza....
Egész héten itthon pihetenm, szedtem az antibiotikumot, holnap reggel meg indulunk Taiwanba.
2014. október 9., csütörtök
Újabb tájfun
Ezen a hétfőn elmaradt a tanítás egy nagy erősségű tájfun miatt - először a 3 év folyamán! Eddig bármilyen idő volt is, az órák nem maradtak el xD
5 halott van a földcsuszamlások miatt, amit a tájfun által hozott nagy mennyiségű eső okozott. Jó mi... meg eltűnt egy csávó aki elment szörfözni a tájfun alatt mert jók a hullámok xD megérdemelte.
Viszont most meg egy szupertájfun tart az ország felé, és elvileg most vasárnap, hétfő körül ér ide, csak hogy ne unatkozzunk.
Mert hát a 13 nappal ezelőtti vulkánkitörés sem elég.. aminek eddig 55 halálos áldozata van és még 8 eltűntet keresnek. Fenn áll a veszélye hogy megint kitör a hegy, az Ontake, úgyhogy sokak szerint jobb lenne ha a mentőcsapat hamar befejezné a keresést. Sajnos annak a 8 embernek a hulláját találják már csak meg nagy valószínűséggel :/
Jó ez az ország, csak néha azt sem tudja az ember h hova bújjon...
5 halott van a földcsuszamlások miatt, amit a tájfun által hozott nagy mennyiségű eső okozott. Jó mi... meg eltűnt egy csávó aki elment szörfözni a tájfun alatt mert jók a hullámok xD megérdemelte.
Viszont most meg egy szupertájfun tart az ország felé, és elvileg most vasárnap, hétfő körül ér ide, csak hogy ne unatkozzunk.
Mert hát a 13 nappal ezelőtti vulkánkitörés sem elég.. aminek eddig 55 halálos áldozata van és még 8 eltűntet keresnek. Fenn áll a veszélye hogy megint kitör a hegy, az Ontake, úgyhogy sokak szerint jobb lenne ha a mentőcsapat hamar befejezné a keresést. Sajnos annak a 8 embernek a hulláját találják már csak meg nagy valószínűséggel :/
Jó ez az ország, csak néha azt sem tudja az ember h hova bújjon...
2014. október 5., vasárnap
Komatsui hírek
Nagyon durva hogy hogy múlik az idő!
Ahogy elvagyok foglalva minden nap nem is érzem, de eltelt már 4 év azóta hogy Komatsuban voltam. Ma facebookon kiírta az egyik volt osztálytársam, hogy 7 hónapos terhes. xD
Úgy meglepődtem... januárban lett 20 éves a csaj.
Most leírom hogy mit gondolok, de szerintem megérteni csak az fogja aki töltött már el időt Japánban vidéken... Szerintem a legtöbb volt osztálytársamból ilyen "gyaru" lett... agyonsminkelt, műszempillás csaj, akik elvégeztek egy 2 éves "junior college"-et, ami a rendes egyetemi képzés fele időben, színvonalban meg iskolája válogatja de azért abban is.
És most 20 évesen teherbe esett.
Iszonyatosan sajnálom őket h megragadtak ott abban a komatsui vidéki életben. Persze nem azt mondom h nem lehet valaki így boldog, de lefogadom h pár év és úgyis megcsalja a pasit, vagy keres mást, meg amúgy sem házasok...xD
Szóval amennyire keményen tolták az "erkölcsöt" meg az elveket a gimiben, annál erkölcstelenebbül él mindenki amint elvégezte. Nehéz elmagyarázni, de persze tudtam h miért titkolóznak a gimiben, hiszen ha kiderül hogy egyáltalán barátjuk van, vagy akármi "szokatlan" dolgot csinálnak, egyből megtudja mindenki és kiközösíti őket a falusi közösség...
Azt tudtam h az egyik csajnak 17 éves korában volt egy 27 éves, büntetett előéletű pasija xD Ilyen emberkék jártak főleg a Meiho-ba... most hogy elég sok ideje élek már Tokyoban és tanítottam rengeteg magasabb szintű iskolában, tényleg rá kellett jönnöm h nagyon alacsony volt ott a színvonal.
Viszont, pozitívum hogy elvileg a japán országos átlag szerint Ishikawa prefektúrában a legboldogabbak az emberek. Igaz hogy el vannak zárva a külvilágtól, mindentől de finom az étel és kevesebb stressz éri őket, mint a tokyoiakat. Ez mondjuk tiszta sor, az itteni életvitel az hosszú távon az egészség rovására megy.... 1-2 órás ingázások reggel a munkahelyre a tömött vonaton, hosszú munkaórák stb..
Olyan vegyes érzéseim vannak most, és ezt a Rika (a fent említett csajszi) terhessége hozta a felszínre.... Biztos jó a vidéken élni, de nekem nem menne.
Lehet hogy azért vannak ilyen furcsa érzéseim még mindig Komatsuról, mert úgy érzem h sosem tudtam oda beilleszkedni. És most sem tudnék... ha megfeszítem magam sem.
Egyszerűen ehhez kell egy mentalitás, hogy elviselje az ember azt a fajta teljes alien-séget ami azzal jár, hogy Japánban vidéken éljen. S még boldog is tudjon lenni.
Már Tokyoban sok néha amit kap az ember...
Ma volt a koliban a Welcome Party, amin végre megkósoltuk a saját készítésű sört!! Amit a Hiroki és én készítettünk augusztusban. Nagyon nagyon finom volt és mindenkinek ízlett, habár sajnos 15 liter megmaradt még így is xD Túl sokat rendeltünk...
De a lényeg a lényeg h egyezkedtünk itt a környéken egy idősebb emberekből álló önkéntes szervezettel, hogy tudnának-e nekünk kölcsön adni sörcsapot. Emailben ilyeneket hebegtek hogy jaj de nem, meg fizetni kell érten, aztán élőben a főnök simán közölte hogy "jaaa, oké" és felhívott a környéken egy bácsit aki simán adott egyet kölcsön. :D Ingyen.
De mikor elmentünk először beszélni vele a részletekről, h mikor hozzuk majd el stb, hozzám nem is beszélt, csak a Hirokihoz, azt se kérdezte h mit gondolok, semmit le se szarta, és még a Hirokit is megkérdezte h biztos japán-e. Persze a göndör haja miatt nem jött rá...hiába beszél anyanyelvi szinten xD Nem az érdekli az embereket hogy mennyire beszélsz japánul, hanem h honnan jöttél... meg hogy akkor külföldi vagy. Annyira erős ez a megkülönböztetés bennük.
A cserediákok kapcsán kiderült hogy a helyi, városi postahálózat vezetője nagyot kamuzott nekünk a koliban, azt hazudta h minden ázsiai cserediáknak szüksége van egy bélyegzőre... ezt itt japánban használják aláírás helyett, de máshol nem elterjedt. Csak ez a csávó kitalálta és mi meg elhittük. Viszont a végén megtiltotta a postafiókoknak, hogy számlát nyissanak olyan cserediáknak aki nem előre bejelentkezve megy (persze a posta által megadott időpontban).... elnézést ki is a vásárló/ügyfél???
Úgyhogy az egyik tanárnő felhívta a legfőbb központot, ahol közölték hogy ilyen nincs, bélyegző sem kell... szóval ezentúl az egyetem nevében kell valami felnőttet megkérni hogy intézkedjen, mert innen nem tudunk elég nyomást gyakorolni. Az egyetem neve viszont már megteszi a hatását.
Ennyi volt a mai kirohanás meg elmélkedés, lassan elmegyek még az afterpartyra, de már rohadt fáradt vagyok és nincs kedvem hozzá. Hétfőn jön egy tájfun, remélem tényleg elmaradnak az órák miatta mert pihenni akarok T.T ez a hétvége egy rémálom volt.... (mm annyi teendő volt h egy szusszanásnnyi időm sincs)
Ahogy elvagyok foglalva minden nap nem is érzem, de eltelt már 4 év azóta hogy Komatsuban voltam. Ma facebookon kiírta az egyik volt osztálytársam, hogy 7 hónapos terhes. xD
Úgy meglepődtem... januárban lett 20 éves a csaj.
Most leírom hogy mit gondolok, de szerintem megérteni csak az fogja aki töltött már el időt Japánban vidéken... Szerintem a legtöbb volt osztálytársamból ilyen "gyaru" lett... agyonsminkelt, műszempillás csaj, akik elvégeztek egy 2 éves "junior college"-et, ami a rendes egyetemi képzés fele időben, színvonalban meg iskolája válogatja de azért abban is.
És most 20 évesen teherbe esett.
Iszonyatosan sajnálom őket h megragadtak ott abban a komatsui vidéki életben. Persze nem azt mondom h nem lehet valaki így boldog, de lefogadom h pár év és úgyis megcsalja a pasit, vagy keres mást, meg amúgy sem házasok...xD
Szóval amennyire keményen tolták az "erkölcsöt" meg az elveket a gimiben, annál erkölcstelenebbül él mindenki amint elvégezte. Nehéz elmagyarázni, de persze tudtam h miért titkolóznak a gimiben, hiszen ha kiderül hogy egyáltalán barátjuk van, vagy akármi "szokatlan" dolgot csinálnak, egyből megtudja mindenki és kiközösíti őket a falusi közösség...
Azt tudtam h az egyik csajnak 17 éves korában volt egy 27 éves, büntetett előéletű pasija xD Ilyen emberkék jártak főleg a Meiho-ba... most hogy elég sok ideje élek már Tokyoban és tanítottam rengeteg magasabb szintű iskolában, tényleg rá kellett jönnöm h nagyon alacsony volt ott a színvonal.
Viszont, pozitívum hogy elvileg a japán országos átlag szerint Ishikawa prefektúrában a legboldogabbak az emberek. Igaz hogy el vannak zárva a külvilágtól, mindentől de finom az étel és kevesebb stressz éri őket, mint a tokyoiakat. Ez mondjuk tiszta sor, az itteni életvitel az hosszú távon az egészség rovására megy.... 1-2 órás ingázások reggel a munkahelyre a tömött vonaton, hosszú munkaórák stb..
Olyan vegyes érzéseim vannak most, és ezt a Rika (a fent említett csajszi) terhessége hozta a felszínre.... Biztos jó a vidéken élni, de nekem nem menne.
Lehet hogy azért vannak ilyen furcsa érzéseim még mindig Komatsuról, mert úgy érzem h sosem tudtam oda beilleszkedni. És most sem tudnék... ha megfeszítem magam sem.
Egyszerűen ehhez kell egy mentalitás, hogy elviselje az ember azt a fajta teljes alien-séget ami azzal jár, hogy Japánban vidéken éljen. S még boldog is tudjon lenni.
Már Tokyoban sok néha amit kap az ember...
Ma volt a koliban a Welcome Party, amin végre megkósoltuk a saját készítésű sört!! Amit a Hiroki és én készítettünk augusztusban. Nagyon nagyon finom volt és mindenkinek ízlett, habár sajnos 15 liter megmaradt még így is xD Túl sokat rendeltünk...
De a lényeg a lényeg h egyezkedtünk itt a környéken egy idősebb emberekből álló önkéntes szervezettel, hogy tudnának-e nekünk kölcsön adni sörcsapot. Emailben ilyeneket hebegtek hogy jaj de nem, meg fizetni kell érten, aztán élőben a főnök simán közölte hogy "jaaa, oké" és felhívott a környéken egy bácsit aki simán adott egyet kölcsön. :D Ingyen.
De mikor elmentünk először beszélni vele a részletekről, h mikor hozzuk majd el stb, hozzám nem is beszélt, csak a Hirokihoz, azt se kérdezte h mit gondolok, semmit le se szarta, és még a Hirokit is megkérdezte h biztos japán-e. Persze a göndör haja miatt nem jött rá...hiába beszél anyanyelvi szinten xD Nem az érdekli az embereket hogy mennyire beszélsz japánul, hanem h honnan jöttél... meg hogy akkor külföldi vagy. Annyira erős ez a megkülönböztetés bennük.
A cserediákok kapcsán kiderült hogy a helyi, városi postahálózat vezetője nagyot kamuzott nekünk a koliban, azt hazudta h minden ázsiai cserediáknak szüksége van egy bélyegzőre... ezt itt japánban használják aláírás helyett, de máshol nem elterjedt. Csak ez a csávó kitalálta és mi meg elhittük. Viszont a végén megtiltotta a postafiókoknak, hogy számlát nyissanak olyan cserediáknak aki nem előre bejelentkezve megy (persze a posta által megadott időpontban).... elnézést ki is a vásárló/ügyfél???
Úgyhogy az egyik tanárnő felhívta a legfőbb központot, ahol közölték hogy ilyen nincs, bélyegző sem kell... szóval ezentúl az egyetem nevében kell valami felnőttet megkérni hogy intézkedjen, mert innen nem tudunk elég nyomást gyakorolni. Az egyetem neve viszont már megteszi a hatását.
Ennyi volt a mai kirohanás meg elmélkedés, lassan elmegyek még az afterpartyra, de már rohadt fáradt vagyok és nincs kedvem hozzá. Hétfőn jön egy tájfun, remélem tényleg elmaradnak az órák miatta mert pihenni akarok T.T ez a hétvége egy rémálom volt.... (mm annyi teendő volt h egy szusszanásnnyi időm sincs)
2014. október 2., csütörtök
Napi vicc
A nap poenja:
Tegnap este elmentunk kajalni az egyik kozeli ettterembe... Este keso volt, 22.30 korul.
Eyszercsak olyan 23.00 korul bejott egy fura no, hatalmas legy napszemuveg, kalap, h eltakarja az egesz arcat.
Beult az egyik sarokba es elhuzta a sotetito fuggonyt, csak egy levest rendelt meg bort (egy steak etteremben), majd elkezdett korbe jarkalni es az osszes bent levo pasival beszelgetest kezdemenyezni.
Mindenki lerazta, mert az egyik egy csalados apuka volt a csaladdal egyutt, a masik meg dolgozott... Minket meg beken hagyott xD Aztan a Hiroki mondta h ez a no hires, mar negyedszerre latja a kornyeken "vadaszni". Konyvesboltban, ejjel nappaliban.. Ettermekben les a ferfinemu egyedekre es megprobalja felszedni oket. Egy kolis sracot, aki szegeny nagyon naiv volt, elvitt a lakasaig is es mikor ra akart maszni akkor menekult el a srac.
Eleg csunya amugy a no, miutan levette a napszemuveget latszott... Raadasul fura, szurke, halott szeru kulsot kolcsonzott neki.
Ugyh jot rohogtunk rajta es hazamentunk de nagyon gaz. Hiroki mondta h o konyvet olvasott mikor eszrevette h korulotte kering a no... Ugyhogy gyorsan elmenekult.
Ilyen igazi fekete ozvegy kinezete van.. Brr nem csodalnam ha megfojtana utana az aldozatait.
Szerencsere ennel creepy-bb embert eddig meg nem lattam itt.
Jelentkeztem egy bicikli versenyre amugy :) 60 km, lent delen a Honshut es Shikokut osszekoto hidon lehet attekerni. Mindent fedeznek, teljesen ingyenes csak irni kell rola utana egy japan nyelvu beszamolot... Hehehe csak az elso 20 jelentkezo mehet ugyh remelem gyors voltam.
Tegnap este elmentunk kajalni az egyik kozeli ettterembe... Este keso volt, 22.30 korul.
Eyszercsak olyan 23.00 korul bejott egy fura no, hatalmas legy napszemuveg, kalap, h eltakarja az egesz arcat.
Beult az egyik sarokba es elhuzta a sotetito fuggonyt, csak egy levest rendelt meg bort (egy steak etteremben), majd elkezdett korbe jarkalni es az osszes bent levo pasival beszelgetest kezdemenyezni.
Mindenki lerazta, mert az egyik egy csalados apuka volt a csaladdal egyutt, a masik meg dolgozott... Minket meg beken hagyott xD Aztan a Hiroki mondta h ez a no hires, mar negyedszerre latja a kornyeken "vadaszni". Konyvesboltban, ejjel nappaliban.. Ettermekben les a ferfinemu egyedekre es megprobalja felszedni oket. Egy kolis sracot, aki szegeny nagyon naiv volt, elvitt a lakasaig is es mikor ra akart maszni akkor menekult el a srac.
Eleg csunya amugy a no, miutan levette a napszemuveget latszott... Raadasul fura, szurke, halott szeru kulsot kolcsonzott neki.
Ugyh jot rohogtunk rajta es hazamentunk de nagyon gaz. Hiroki mondta h o konyvet olvasott mikor eszrevette h korulotte kering a no... Ugyhogy gyorsan elmenekult.
Ilyen igazi fekete ozvegy kinezete van.. Brr nem csodalnam ha megfojtana utana az aldozatait.
Szerencsere ennel creepy-bb embert eddig meg nem lattam itt.
Jelentkeztem egy bicikli versenyre amugy :) 60 km, lent delen a Honshut es Shikokut osszekoto hidon lehet attekerni. Mindent fedeznek, teljesen ingyenes csak irni kell rola utana egy japan nyelvu beszamolot... Hehehe csak az elso 20 jelentkezo mehet ugyh remelem gyors voltam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)