Az idei utolsó bejegyzés Shikoku szigetről

Nem volt megint túl sok időm meg erőm blogot írni. Már lassan 5 napja lent vagyunk Shikoku szigeten, Takamatsu városban a Hiroki szüleinél.

25-én jöttünk le, szenteste után. Apropó, Boldog Karácsonyt minden kedves Olvasónak!
Jobb később mint soha...

Szenteste végül kettesben voltunk a Hirokival, vettünk nagyon finom sashimit, 3 félét is. A magyar nevét nem tudom egyik halnak sem, úgyhogy ne firtassuk. Na jó az egyiket megtaláltam, csíkoshasú tonhal.... sokat mond. Katsuo, meg lazac, meg csirke husi. Hozzá megbontottunk egy üveg 2008as 4 puttonyos tokajit és egy üveg isteni, cseresznyés belga sört.
Nem épp az a magyaros karácsony, de két karácsonyi mintás gyertyatartóval igyekeztem ünnepi hangulatot varázsolni.
Másnap reggel sajnos a kórházban kezdtem a napot, 8.30, nyitásra odamentem h hamar bekerüljek. Már vagy 2 hete meg voltam fázva és folyt az orrom, de sajnos a torkom is megfájdult úgyhogy már nem volt tréfa, elmentem gyógyszerért.
Főleg hogy októberben orrüreg gyulladásom volt, nem hiányzott még egy. Kaptam gyógyszert de semmit nem használt, és a végén a Hiroki szülei vettek nekem orrkímélő puha zsepit, annyira sokat folyt az orrom.
Végül tegnap, megint elmentünk orvoshoz, ezúttal a fülorrgégészetre, ahol az orvos rendesen mintát vett az orromból és kivizsgálták ott helyben, Ezek alapján kiderült, hogy a takonyban talált dolgok nem megfázásra, hanem allergiás reakcióra utalnak. Ergó rossz gyógyszerrel kezeltek eddig, ami a torokfájást megszüntette, de az orom meg folyt és dugult és a fülem is bedugult tőle néha. (ami valószínűleg a Vibrocil túladagolás egyik eredménye... T.T) Szóval all in all, kaptam rendes gyógyszert, azóta 1 nap alatt javult az orrom, nem folyik annyit és kapok levegőt, és az ok valószínűleg a penész amit indulás előtt 1 órával találtunk meg a szobámban az ablak körül.
Nagy lakásban nem érződik ennyire erősen, de az én pici kolis szobámban az ablak menti penész okozhatta.... elég durva. Úgyhogy januárban nagytakarítás.

Na de hogy vidámabb témákra tereljem a szót.
Ma voltam a Hiroki anyukájával meg a Hirokival egy főző tanfolyamon. Itt Japánban, minden újévkor ezt az "osechi" nevű ételt eszik. Ez nem egy fajta étel, hanem sok apróság, úgyhogy akár minden évben tudod változtatni a menü nagyrészét hogy ne legyen unalmas.
Minden kis fogásnak megvan a maga jelentőssége. Mindjárt fényképekkel együtt elmagyarázom.

Azt tudni kell, hogy ezek az ételek mind nagyon aprólékosan elkészítettek, és ki vannak számolva a családtagokra. Ez a főzőtanfolyam amúgy úgy volt, hogy 4 anyuka + mi ketten 30 főre elkészítettünk mindent és utána családonként elosztottuk.

Ez sárgarépa. Illetve nem egészen, hanem annál pirosabb színű és kevésbé édes. Azt írják a neten hogy ez egy keleti fajtája a mi általunk használt répának. A képen látszik két kis fém forma, azoknak volt ilyen szilvavirág alakja. Kivágtunk a nagyból annyit, amennyit lehetett, majd a maradékból kisebbeket is - összesen 2 méretből talán 60 darab lett.
Ezután

bevagdostuk őket ilyen alakúra. Nem volt egyszerű, mit ne mondjak. :D

Ennyi lett belőlük kb. Utána beáztattuk őket egy alaplébe és puhára főztük őket.

Következő volt a tojástekercs.

Ez tojás, illetve halreszelék és még pár fűszer amikre nem emlékszem... a halreszelék miatt kicsit fura az íze de nekem még elmegy.

Miután megsütöttük a sütőben, áttettük erre a bambuszlapra, aminek az egyik oldala sima, a másik oldala, ami befelé van, kicsit hegyes. Jó szorosan feltekertük a tojást (a Hiroki keze látható a képen), majd összetekertük és hagytuk kihűlni.

Ez a végeredmény. Kihűlve felszeleteltük és ezt is elosztottuk a résztvevők között.A barna tekercs minta benne a felső része ami a sütőben megbarnult, nem kentünk rá semmit.

Rengeteg ételt csináltunk, úgyhogy 10-től egészen 15.30-ig ezen dolgoztunk. Persze közben volt egy ebédszünet amiről majd szintén beszámolok.

Desszertet csináltunk utolsónak, ebéd előtt.
Fehérbort, cukrot, agar agar nevű algából kivont zselét összekevertünk, és kis muffin formákba alufóliát tettünk, majd annak a köezpére 1-1 gesztenyedarabot tettünk. Erre öntöttük rá a boros zselét, majd összetekertük az alufóliát és begumiztuk.

Jól néz ki, nem? :)

Elég nehéz meló volt begumizni, utána meg a gumit lecserélni a piros masniszerűségre. Mindenki nyakig ragacsos lett tőle.

Ezután jött az ebédszünet, amikoris elmentünk udon tésztát enni. Kagawa prefektúra, ahol Takamatsu város van, az udon tésztáról híres. El sem tudtam képzelni h mi lehet ebben különleges, a tészta az tészta, de a különbség sokszor a tészta vastagságában, illetve az alaplé ízében rejlik. Ezekhez az alaplevekhez főleg halat használnak, vagy tengeri algákat, és ezeknek a mennyisége, keveréke stb teljesen eltérő ízt kölcsönöz a levesnek.

A hely ahova mentünk nagyon híres a városban, mert self-serving, tehát önkiszolgáló. Mindjárt elmagyarázom h ez mit is jelent.

Ott sorakoznak az emberek, az a kassza. Még előtte meg kell rendelned, hogy milyen rántott dolgot kérsz, mert ezt utólag hozzák ki. A bolt specialitása a rántott lágytojás.... Lágytojást megforgatnak kenyérmorzsában és úgy kirántják... Illetve egy chikuwa nevű halreszelékből készült dolog amit én nem szeretek. Ha ezt a rendelést leadtad, akkor a kasszánál leadtad hogy mekkora adagot kérsz (volt 0,5, 1, 1,5, 2,3,4,5) egy adag 200 g tészta lehet.. túl sok úgyhogy én egy felet kértem csak. Ezt odaadják egy tányéron, és neked kell felmelegíteni. Ezen a képen 3  "lyuk" látható. A két jobb oldaliban forró víz van és 1-1 szűrő, amibe bele kell tenni a tésztát és leforrázni. Utána a bal oldali merőkanállal levest merni rá, majd a túloldalon tetszés szerint hagymát, gyömbért illetve kenyérmorzsát tenni rá. Tehát végülis úgy csinálod magadnak ahogy tetszik.
Tök menő :D
Az én adagom 140 yen volt.... 280 Ft körülbelül.

Ebéd után visszatértünk a főzéshez.

Ezeket a hozzávalókat fel kellett szeletelni - zöldbab, paprika és a maradék répa, amiből már nem lehetett szilva virágot csinálni (a répánál cél volt h a szilvavirág közepén legyen a répa közepe - úgy szép a minta).
Ezeket a zöldségeket megfőztük, majd vékony marhahúsba tekertük.

Ezeket az elkészült remekműveket serpenyőben elkészítettük, majd szójaszósz alapú öntetben főztük egy picit.

Ez az elkészült remekmű.

Ezen kívül volt még:

Hal, rajta majonézes miso krémmel.

Rákok. Ezeket a tanárnő előre elkészítette. Ezeknek az a lényege, hogy mivel görbék, ezért megéred majd hogy görbe legyen a hátad - azaz sokáig élj.

Volt még kazunoko nevű halikra is, de én nem szeretem úgyhogy le sem fényképeztem.

Ez pedig retek. Nagy kerek retket félbevágtunk és mind a két felét keresztben apró rácsokra vágtuk, majd 3x3 nagy darabra felvágtuk. A lé aiben ázik yuzu héjjal van ízesítve. A yuzu egy japán citrusféle, aminek annyira isteni illata an hogy aaaa <3 Ez az egyik kedvenc ízem. Sajnos a belseje nagyon keserű, ezért a levét és a héját szokták csak hasznosítani.

A répa szirmokból ez lett :)

Megenni nem fogjuk őket január 1-ig, úgyhogy még 1,5 napig ki kell bírnunk.

Ez az utoló kaja, csirkecomb mézes szójaszószba áztatva. Annyira finom lett! Picit megkóstoltuk hehe.

A komatsui újévi osechi nem volt a kedvenc kajám, mert sok tengeri algás dolog volt benne, de az idén azt hiszem szeretni fogom! :)
Lesz benne még nagyszemű feketebab illetve diós pici hal is. (kis halra rá van húzva a dióbél). Meglátjuk :)

Annyi biztos hogy holnap megyünk egyet sörözni, aztán január 1-én vagy 2-án falat mászni, mert találtunk egy jó mászóhelyet itt is.