Újévi készülődés

December 30, az egész napot takarítással töltöttük hahaha XD Kelés reggel 7.30-kor, 8-30tól folyosó felmosása, portörlés mindenhol, porszívózás, és még sorolhatnám... Majd csinálok képet a házról, Mama mondta hogy oké, csak akkor fényképezzem le mikor szép tiszta :DD Komolyan, ha ezt minden nap meg kellene csinálnom, felkötném magam. Négykézláb kúsztunk összevissza a folyosón, mert itt nem találták fel a nyeles felmosót, úgyhogy egy vizes ronggyal kézzel súroltunk fel miután fel lett söpörve, aztán kiporszívózva...
De hát ez az év legfontosabb takarítása, Új Év előtt :) Nagyon fontos hogy tiszta házzal várhassuk a 2011-et, ami a nyúl éve lesz majd.
A legfontosabb a bejárat, mert az a mondás járja, hogy ha nem szép tiszta a bejárat meg az előszoba, akkor nem áll majd sok pénz a házhoz.
Holnap délelőtt hátravan még a nappali, el kell mosni a porelánkészletet, kicserélni alatta a terítőt, és elfelejtett Mama terítőt venni, azért nem tudjuk ma befejezni XD
De egész jól elszórakoztunk közben :) Jó érzés volt segíteni, hasznosnak lenni és még tudni azt is, hogy emiatt milyen szép lesz majd az egész ház.. és hogy Mama mennyire fog neki örülni :D Igaz hogy ő nevet azon, hogy ezek a mai gyerekek nem találkoznak elég kosszal, de azért ő az aki napi x órát takarít :ĐĐ Na de nem rossz azért ez, hogy minden ennyire tiszta. Ha hazamegyek otthon is az üvegvitrint ki akarom majd takarítani, annyira belejöttem most XD

Tegnap voltam egyik osztálytársammal, a Kasumi-val karaokézni :D Annyira vicces volt, nyitásra mentünk 11-re délelőtt, és még 2 osztálytárssal meg egy harmadikas meihos lánnyal is összefutottunk.. A mi sulink megszállta a karaoket hahaha :D

Az előtt, kedden a Sebastien nevű kanadai ALT (angol tanár) házába mentünk el főzőcskézni :D Csináltunk kanadai-francia ételeket, húsgombócot, valami töltött akármit, édességeket huhúúú sztem minimum 2 kilót híztunk ott XD Nagyon vicces ember, úgyhogy elvoltunk :D Majd a Kata blogján lesznek róla képek szerintem, és egyszer az enyémen is ha elküldi őket... (még a májusi képek is aktívan küldődnek XD)

Volt egy kis vicces vita a családommal azon a bizonyos kedden, arról hogy hogy jussak el a Sebastienhez. Esett a hó és mint kiderült tilos hóesésben biciklizni... jogszabály tiltja. Ebben az országban minden meg van tiltva jogszabállyal kb XD Az emberek nagyrésze leszarja, de pechem volt és az én családom nem... illetve az AFS nem, és jól leszidták őket hogy elengedtek vasárnap hóviharban biciklivel.
Papa közölte hogy ő gyerekkorában gyalog ment iskolába ilyen időben x_X 5 km... 25 perc bicóval... NO WAY!! Na de szerencsére lehiggadt mindenki és Mama megkérte a Yuka anyukáját hogy hozzon haza, ő meg elvitt... Ennyire nagy dolog itt egy ilyen kis szívesség. Meg hát igen, ennyire falun lakunk hogy nincs semmi közlekedési eszköz se kb a biciklin kívül. Busz 3 óránként egyszer van és kb 1200 ft odavissza, szóval inkább gyalogolok XD

És hogy még visszább menjek az időben, hétfőn voltunk a Round One-ban az Ákosékkal :) A Peter, az Ákos angol kollégája tök rendes volt és kifizette nekem a belépőt... Erről sincsenek képeim, de sebaj :D Jól szórakoztunk az a lényeg, és jó volt magyarl beszélni :)

Megint villámlik és dörög az ég =( Mostanában minden nap ez van és gyakoriak a villámlás miatti lakástüzek... megnyugtató nem?XD Főleg hogy minden ház tetején ott a TV antenna, ami kb villámhárítónak tűnik, de nem az...

Mindenkinek előre is BUÉK!! Jó bulizást holnap! =)

Én biztos hogy itthon fogom tölteni a Szilvesztert... Holnap megyünk Mamával bevásárolni és egész nap főzés meg takarítás a proram, délután 6.30-tól pedig TV nézés :DD Van egy műsor, aminek a címe "Zettai waratte ha ikenai" kb annyit tesz hogy "Nevetni tilos!" Van 5 főszereplő és különböző helyszínekre viszik őket, és tök random kabaré sztárok meg ismert emberek előjönnek és mindent megtesznek hogy megnevettessék őket. De ha elnevetik magukat, berohan néhány fekete ruhába meg maszkba öltözött verőlegény és egy nagyot ráhúz a seggükre egy gumibottal. Hát én betegre röhögtem magam azon a néhány jeleneten amit ma "ízelítőként" levetítettek XD És holnap 2 órás SP lesz HAHAHAHA :D

Itt a kedvencem:
http://www.youtube.com/watch?v=UC98DjbAtYk&feature=related

Ez már egy több éves adás, de azt hizsem idén is ugyanezek az emberek vannak benne és ááá érteni kell benne a sok hülye poént, ami nem egyszerű mert sokszor vmi hírességen viccelődnek, meg régi dolgokon... De ezért jó hogy ott a Mama meg a Momoka, vki mindig elmagyarázza a nagy röhögés közepette :D:D
Ennek az előbbi videónak az a lényege, hogy a pasinak a TVben fel kell olvasnia egy szöveget angolul, és ha röhögnek akkor verés lesz XD Utána el kell számolnia 100-ig angolul, de mint látható nem megy neki... végül pedig a hét napjait KÉNE elmondania... Hát én ezen kifeküdtem XD 10 percet nézi ezt az ember, és már azon is röhög ha nincs semmi vicces XD

Amúgy evés közben a szokásos evős TV-műsort néztük, abban meg az a lényeg, hogy meg van adva egy összeg, ma 50.000 yen volt, és az árakat nem tudván, kb annak megfelelő összegben kell rendelni. Ma dőlt el hogy ki megy el a műsorból, kit rúgnak ki XD Aki a mai adást elvesztette, az jövőre nem szerepelhet... 840.000 yenre rúgott a tartozása így.. :ĐĐĐĐ Jó kis étterem volt a mai is, egy kis rizottó 12.000 yen..
De közben a családnak olyan beszólásai voltak, én behaltam... Mutattak az egyik reklámban ilyen kövér embereket, erre az Anri: de azért Papa még nem kövér ennyire, ugye? XDD

Ez is nagyon ott van még (van angol felirat is hozzá):
http://www.youtube.com/watch?v=_1eqMi2YYow

Folytatás:
http://www.youtube.com/watch?v=j-te3A1fKT0&feature=related


Az én kedvencem amúgy a legmagasabb srác, Tanaka.. :D

Karácsonyi képek

Ma vettem elemet a fényképezőmbe, de azt hiszem szegénykének más baja is van =( 3 kép után elfeketül, aztán néhány másodperc után megint be lehet kapcsolni rendesen...

Na de valahogy sikerült leszedni róla a képeket:



A karácsonyfa :D ez alatt voltak az ajándékok, amíg át nem lettek cipelve a nappaliba:



Ezek az édességek Papától:


Egyik mint már látszik el van fogyva XD Csak az üres doboza van ott... Meg van egy zöld teás chipsem, azt meg lusta voltam elővenni...

És íme a sapka:


No comment XD Lehet hogy valami viccesebb fej jobb lett volna, de pont nem ment XD



A kis drága ipod nanom =)) Anyáéktól

Cuki karácsonyi kártyák az Anritól illetve Momokától:



Hát ennyit a karácsonyi képekről :)

Előtte mikor a tengernél voltam, ezeket a képeket csináltam:




Nagyon durvák voltak a hullámok... annyira szép, fenyegető, lenyűgöző.. Mostanában nagyon oda vagyok érte



Annyira... nem tudom milyen :D Tetszik... Ott álltam vagy 10 percet és néztem a hullámkat...

Ma pedig a Katával és a Yukával mentünk a Kogetan nevezetű yakiniku étterembe... Olyan a hely, hogy kapsz egy asztalt, japános stílusú, szóval a földön kell ülni, de hogy ne legyen kénelmetlen, az asztal alatt van egy lyuk, ahova beteheted a lábad :D Első látásra nem látszik, de nagyon kényelmes... szóval a lábhely be van süllyesztve...
Na szóval az asztal közepén van egy grillrács és magadnak grillezheted meg/sütheted meg amit enni akarsz... rendeltünk csomó disznó meg csirkehusit meg polipot meg minden finomságot =) Majdnem 2000 yenért 100 percen keresztül korlátlan mennyiséget ehettünk.. hát jól kis is használtuk XD
Igaz először voltam yakiniku-t enni, mert nagyon drága.. még ennyiért nagyon olcsónak mondható XD
Az egyetlen probléma ott van, hogy mostanában nagyon sok hó esett... végre!!!! Csak akkor nem fasza, ha biciklin kívül nincs más közlekedési eszközöd... A Kogetan innen 4 kmre van kb, és hát nem volt más választás, bringával mentem XD Kata is, aki szintén kb olyan messze lakik tőle, Yuka meg aki 1 kmre se... na őt elvitték kocsival XD LOL XD
Hazafelé húzósabb volt, sötétben... a járdák járhatatlanok, viszont az autóutakról mindenhol rendesen el van takarítva a hó. Majd legközelebb lefényképezem azt a zuhanyszerűséget, ami az út közepén fut, és mikor esik a hó, kidugja a fejét egy kis locsoló cső középről és melegvizet meg gőzt lő ki, amivel leolvasztja/lemossa a havat az útról.. :D Tökjó! Csak már sötét volt mkor láttam...
Attól nem kell félni hgy lefagy, mert itt -3 fok alá sose megy...
Na de a lényeg, hogy megküzdöttem a yakinikumért XD

Karácsony

Hát megvolt ez is :) Azt kell hogy mondjam, hogy kimondottan élveztem a japán karácsonyomat. :) Még én magam is meglepődtem rajta hahaha :D

A képek egy részét majd utólag teszem fel, mert lemerült a fényképezőmben az elem =( Pedig csnáltam sok képet a tengerről, meg a "karácsonyfánkról" meg le akartam fényképezni az ajándékokat.. Na majd néhány napon belül sor kerül rá :)

Nem indult túl jól a nap, igaz 10-ig aludtam de valami rémálom féleséget álmodtam, otthon voltam a Dorkával (kishúgom) és megtámadott egy pasi, és leszúrtam meg belelőttem 3 tárat egy géppuskával de nem halt meg O_o" És jött a cimborája és így valamiről beszéltek, aztán bogarak másztak ki a testükből... és itt felébredtem egy WTF fejjel... Na szóval ennek semmi köze a karácsonyhoz és nem néztem horrofilmet sem előtte, szóval nem tudom hogy honnan jött... Utána lementem, senki se volt ott XD Mindenki dolgozott, Momo-chan meg suliban volt, mert igaz hogy szünet van, de volt nekik valami szeminárium meg tonnányi házifeladat... Szóval matekot tanultam pfff :S Meg karácsonyi maileket küldözgttem/kaptam...
Délután elmentem a postára, majd teszek fel képeket amiket útközben csináltam :D Iszonya erős szél fújt, esett a jégeső meg valami vizes hó is... Utána lesétáltam a tengerpartra, hogy lefényképezzem a hullámokat, mert ilyent még nem láttam. Hogy ennyire magasak lettek volna. Úgy kell elképzelni ezt a szelet, hogy kitártam a karjaimat a tengerparton és kicsit előre dőlve megtartott a szél :DDDD Fantasztikus volt!! Rengeteg képet csináltam, és annak ellenére hogy lefagyott az arcom, kimondottan élveztem.

Utána itthon játszottam az Anrival, birkóztunk, ugrálóköteleztünk, szumóztunk, ööö rajzoltunk.. :D Meg ilyesmik...Megvolt a jó hangulat :D
Segítettem utána Mamának a vacsora megfőzésében meg tálalásban:



Ez volt a vacsi :) (Mamáék gépével készült kép)

Aztán a karácsonyi torta:



Valamiért itt azt hiszik hogy hagyomány karácsonykor tortát enni :DD De hát nem panaszkodom, fincsi is és szép is ;)

Második fogás:


Ezt az Anrival csináltuk :D Vanília fagyi, gyümölcs meg csokiöntet és tejszínhab :D

Az édességek megevése előtt megvolt az ajándékozás, mindenki nagyon örült mindennek :D Semmi puszi meg ilyenek nem voltak ugyan... De rengeteg dolgot kaptam, majd csinálok inkább képet mert leírni nehéz.. főleg amit Papától kaptam :D Röhögőgörcs... Mama mondta hogy kételkedve nézte, hogy ennek az Írisz örülni fog??! Majd meglátjátok hogy mi az XD

Szóval összességében egy nagyon nagyon jó nap volt :) Remélem otthon is mindenkinek jól sikerül a karácsonya :) (Mivel ott még csak délután van most, mikor ezt a bejegyzést írom...)

Előkarácsony

Megvolt a brazil karácsonyi parti :) Ott volt a Takahiro, a brazil srác aki Gokayamába is velünk volt, meg akivel augusztus óta jó sok helyen összefutottunk :)
Vele, a Yukával meg egy rendőrségen dolgó pasival ültünk egy asztalnál és ott beszélgettünk, utána meg egy perui sráccal és a Washington-nal (uruguauyi) dumáltunk... Ennyiből állt kb az egész.. Meg persze az elengedhetetlen bingo játék, amivel semmit sem nyertem =(
Nagyon jó volt a hangulat, sajnáltam hogy már 10.30 körül elkezdtek hazaszállingózni az emberek... Mi utosóként 11-kor jöttünk el a tanárnőmmel, ő hozott haza kocsival. Vettem neki egy ilyen kis csizmát benne csokival, csináltam egy szép gyöngyvirágot meg rajzoltam és írtam neki egy levelet... :) Szerintem ez sokkal személyesebb mint venni nyolcszáz-féle drága dolgot.

Ezelőtt délelőtt zuhogott az eső, de ennek ellenére tekertem 30 percet a legtvolabbi Mekiig, mert végre ráértek az osztálytársaim, Sumika és Saeko :) mindketten röplabdások, úgyhogy ritka hogy szünetük van... holnap, 24-én lesz edzésük pl, meg 25-26-án is végig... Ettünk egy Big Macet mert akció van most :D Utána meg mászkáltunk a boltban és beszélgettünk.. Tényleg olyan szomorú hogy mostanra ért el az osztályom egy olyan szintre, hogy tényleg jól elvagyunk és mostanra szokták meg hogy én is itt vagyok, és nemtudom... =(
Olyan kis keserédes ez az utolsó időszak...

Holnap tényleg karácsony.. illetve 20 perc múlva..

Karácsony ?

Mától végre téliszünet van!! Január 7 az első tanítási nap, mikor a búcsúbeszédem lesz meg minden =( Tök aranyosak, ki van függesztve a suliban minden teremben a dec 22-i (mai) meg a január 7-i program, hánytól hányig blabla, és ott van, hogy 9.50-10.00-ig Irisz búcsúztatás... (A nevem el van írva xD)

2 nap múlva Karácsony... Ez a legjobban ráillő szám:
Coldplay - Christmas Lights
"...doesn't really feel like Christmas at all..."

Furcsa dolog egy buddhista országban karácsonyozni... Itt általában az emberek a barátaikkal töltik a karácsonyt, meg akinek van barát/barátnő az azzal... Végigkérdezgettem az osztálytársimat, 70%-uk edzésen lesz karácsonykor XD Aki bentvan akármilyen klubban is, annak edzés van 24-25-26-án is, majd 27-től van szünet a kosarasoknak, a kéziseknek meg összvissz 3 nap, Újév előtt, Újév, meg utána egy nap...
Első két óra volt ma megtartva, mindkettőn tartottam egy rövid előadást a magyar karácsonyi szokásokról angolul, adventi koszorú, szaloncukor, mézeskalács, karácsonyfa díszítés, meg hogy nálunk nem a Télapó hanem a Jézuska hozza az ajándékot :) Miután japánul is elmondtam, tökre tetszett mindenkinek, amíg csak angolul addig nem igazán értették xD Első óta a 2nen 6kumi-vel volt, egy reálos osztály, kb 90% fiú és van 5-6 lány xD Szóval el lehetett képzelni az órai színvonalat... Mászkáltak óra közben és fejbevágták egymást, majd visszamentek a helyükre, dumáltak végig... nagyon vicces volt XD Az én osztályom a csöndesen alvó fajta, úgyhogy érdekes volt...
Amit megtudtam az itteni szokásokról, hogy vannak családok akik díszítenek fát, 2 az osztályból XD Kb ilyen arányban.. Meg hát igen, nem kapcsolódik hozzá semmi vallásos meg semmilyen hagyomány, nemrég jött be a Japán köztudatba a karácsony fogalma... Azt hiszem a Meiji korszak körül... angolon volt egy ilyen kvíz, persze japánul, egy ilyen igaz-hamis játék... Ha igaznak gondolod az állítást, menj a jobb, ha meg hamisnak, akkor a bal oldalára a teremnek. Kínában és Koreában munkaszüneti nap-e a karácsony? Naa? A helyes válasz... IGEN
A többi is hasonló volt, aki a legtovább bent maradt, az nyert :) A Japánnal kapcsolatos dolgokról fogalmam sem volt, de végig egy helyben állva nyertem XD Az utolsó kérdés volt, hogy igaz-e hogy németül Weinachten, franciául Noel, olaszul meg latinul nemtudmmi a Karácsony? Hát ezt legalább tudtam :))
Senki nem kívánt egymásnak Boldog Karácsonyt meg ilyeneket, sima byebye, meg edzés a legtöbb embernek...
Azért kicsit rossz érzés =( Senkinek sem fontos a Karácsony kb.. Csak biznisz, ha karácsonykor dolgozol, nem kapsz semmi extra fizetést, ellenben Újévkor a dupláját kb... Most már kíváncsi vagyok erre az Újévre, "Oshougatsu"-ra, amit ennyire várnak..

Kicsit olyan érzés, mint amikor a filmekben a magányos akárki lát egy boldogan futkosó családot karácsonykor az ablakon keresztül... :D De nem teljesen, mert boldog család sincs... Csak el van felejtve az egész..
Hiányzik a nagy hó is =((( Végre esik otthon 40 cm, erre hol vagyok? A világ túlsó felén... Ez picit nem fair XD Japánban még mindig 10 fok van és holnap nagy eső, utána meg ELVILEG havazás várható, de 7 fokban? Na de hát ez is egy élmény... Csak üzenem a hónak otthon hogy maradjon ám meg februárig!!

Boldog Karácsonyt előre is mindenkinek! :)

Karaoke

Végre ezer év után (szeptember óta nem voltam!!) elmentünk a többi cserediákkal karaokézni Kanazawába :) Annyira hiányzott már hogy el sem lehet mondani.
6 óra éneklés.. és mindezt olcsóbban mint ahogy lett volna, mert rossz volt a mikrofon az első szobában, igaz ez nem zavart minket abban hogy elénkelejünk egy csomó híres karácsonyi számot :) Ha nincs karácsonyi fíling, akkor majd mi csinálunk! :D

Egy japán volt csak velünk, az Aly, aki már a kezdetektől fogva velünk volt, úgy értem mióta Japánba jöttünk, mivel ő most egyetemista harmadéves és még akkor ismerkedett meg a Rotarysokkal :) Ő mesélt 1-2 érdekes, sokkoló dolgot.. Ezekről akartam írni tulajdonképpen.
Koreában a nők 80%-n hajtottak végre plasztikai műtétet... WTF???! Ott az a felfogás, hogy szép és okos legyen egy nő, ezért tanulnak ezerrel, 20 éves szülinapjukra meg a szüleiktől "kapnak egy plasztikai műtétet"... A szülők is elvárják a gyereküktől ezt, sőt még a férfiak is teljesen normálisnak tartják. Most gyorsan utánaolvastam a neten mert nem akartam csak leírni a pletykát.. XD És írták hogy igen, Koreában tök normális... A sztároknál elvárás, de a hétköznapi emberek is eljárnak az orrukat meg főleg a szemüket megnagyobbítani vagy az alakján változtatni...
Japánban is rengeteg ilyen lányos idvatmagazin hátsó oldalain plasztikau műtét reklámok vannak, és ilyen "Gyere próbáld ki te is", "Mindent a szépségért" meg hasonló szövegekkel...
Hát ez az amit soha.. nemköszi. De az Aly szerint itt is elég negatív ha egy lányról kiderül hogy plasztikázott..

Csak gondoltm ez érdekes lehet...

Itt a cikk amit találtam:
http://www.seoulstyle.com/art_plasticFantastic.htm

1 hét múlva karácsony

1 hét múlva karácsony... nem durva? Ilyen gyorsan elrepült volna az idő? O_O"
Még az ajándékok nagryrésze nincs is kész, és nem tudom mikor lesz rá időm hogy befejezzem őket.. x_X
Folyton esik az eső, sőt egyszer már havazott is... najó, esőből átment hóba aztán jégesőbe, aztán esőbe miegint. Ma pl egész Japánban csak itt esik az eső -.-" Egyik barátnőm Tokyoból írta hogy ott meg süt a nap...
Na de ennek ellenére 7 fok van, és a lakásban is sajnos akörül jár... Mikor hazajövök a suliból, még ücsörgök egy 5-10 percet sálban meg kabátban, mire bemelegszik annyira a szoba hogy nekiálljak átöltözni... x_X Nyáron folyton megolvadtak a csokijaim meg minden a szobában, most meg megfagynak =(
Karácsonyi fíling: 0
Az iskolán és a házon meg a postán kívül nem jártam sok helyen, vannak karácsonyi díszek mindenfelé de nincs mikulás, december 6-án is simán suli volt, el is felejtettem hogy milyen nap volt, csak pont facebookon írta valaki XD

Most karácsonyi dalokat hallgatok hogy legyen egy kis karácsonyi fílingem... Holnap megy haza a Nicole és olyan magányos lesz nélküle =( Azért 3 hétig itt volt, és tök poén volt minden este beszélgetni, meg ma is 2-3 órát ücsörögtünk lent és Ausztráliáról meg mindenféléről beszélgettünk :) Igaz jól le lettünk cseszve, hogy ne beszélgessünk lent angolul -.-" Mert ez valamiért frusztrálja a családot... Ők most elmentek ebédelni, nekem meg hagytak itthon BigMacet meg sültkrumplit, mert úgy volt h én nem eszek itthon és már nem lehetett megváltoztatni a rendelést az étterembe ahova mentek.

Mostanában annyira jó a suli amúgy :) Ma is egyik osztálytársammal mentünk volna 1-2 helyre, csak esett az eső és ha ő megfázik akkor nem tud edzésre menni... Karácsony napján is egész napos edzése van, új évkor van 3 nap szünet, és azt hiszem a boat club is így van.. Ilyenkor örülök hogy kiszálltam. Ki a jó isten fog majd 24-25-26-án edzésre menni??! (A japánok...)
De visszatérve az előző témára, az osztályommal, legalássi a lányokkal sokat beszélgetünk mostanában, készítettem nekik kókuszogolyót és mondták hogy még sosem ettek ilyen sütit :) Az órákon is a Sumika-val, a mellettem ülő lánnyal elszórakozunk, múltkor leveleztünk, máskor meg csak azon nevet ahogy grimaszolok, meg összetolojuk az asztalainkat (amit akkor szabad ha nincs tankönyved... és nekem gőzöm sincs hol van 1-2 tankönyvem, tekintve hogy nem használom őket) és úgy dumálunk :) Olyan aranyos, de tényleg :)
Azt hiszem ennyi idő kellett nekik, amíg megszokták hogy ott vagyok, és tudok rendesen beszélni japánul meg nekem is ennyi idő kellett, amíg sikerült változtatnom a gondolkodásmódomon és hozzáigazodnom valamennyire az itteni elvárásokhoz. Viszont szerintem ők is sokat fejlődtek, felnőttek ahhoz képest amilyenek voltak április körül.. Ezt azt hiszem nehéz lenne röviden leírni, de Japánban egy iskolai év áprilistól márciusig van, szóval mikor idejöttem ők még épp hogy efejezték az elsős évüket, és ha nemrég olyanok voltak még mint a mostani elsősök, akkor az nagyon gyerekest jelent XD Már sokkal jobban nehezedik rájuk is az egyetem meg a vizsgák terhe, már nem visítoznak annyit a lányok, akikről még régebben írtam szerintem. A harmadikasok meg már szinte féllábbal kint vannak a középiskolából, már a nagyrészüknek eldőlt hogy melyik egyetemre fognak menni.
Itt ugyebár 3 féleképpen lehet egyetemre bejutn:
1, suisen, azaz ajánlás. Ezzel mennek a legtöbben, ha megfelelő a tanulmányi eredményük és mellé sporteredményt vagy pl zenei eredményt (itt jönnek a képbe a clubok, mert az itt elért eredmény alapján!!) tudnak felmutatni, akkor az iskola ajánlja őket a kiválasztott egyetemre. Pl Nakata Atsushi, aka Acchan, a másodikas srác a boat clubból aki Csehországba a Világkupára eljutott, nagyon jó eséllyel indul akármelyik egyetemre az országban. Az én iskolám brass band-je, azaz iskolai rézfúvós zenekar is országos második lett, már másodszor, szóval az odajáró lányok mind ilyen ajánlással mennek egyetemre Kanazawába meg erre a környékre.
2, rendes érettségi-szerű felvételi vizsga, amit majd január vége-február eleje felé fognak letenni... ezzel ha eléresz egy adott pontszámot, akkor bejutsz az egyetemre ahova menni akarsz, de sok egyetemnél, pl Tokyo University, és egyéb erős egytemek, van még egy felvételi vizsga, ami a tényleges bejutást garantálja. Ha az nem sikerült, akkor bukta...
3, Magánegyetemek felvételi vizsgája. Japánban nagyon nagy különbség van a magán és az állami/megyei egyetemek, iskolák között. Komatsuban magángimnázium csak egy van pl. Ezt nem úgy kell elképzelni hogy elit osztályok, és 15 fő pl, hanem teljesen ugyanolyan mint az állami, csak fizetned kell érte... Államinál csak az egyenruhát meg a tankönyveket fizeted, magánnál mindent. A szintjük pedig elég széles skálán mozog. A komatsui Ootani Koukou az egyik legrosszabb, laza sulik közé tartozik XD
Egyetemeknél is így van, államiak viszonylag olcsóbbak, Tokyo University, kb 600.000 yen egy évre kb. Waseda, Keio ezek a legjobb magánegyetemek, szintén hasonló árfolyamban mozognak. Viszont az orvosiak... na ott 1.000.000-1.500.000 yenes éves tandíj sem ritka. 2,6-tal kell szorozni hogy megkapjuk a forintbeli árát...

Pont emiatt a 3 rendszer miatt, pl a 3nen3kumi, ahova én járok be angolórára, szinte 60%-ban fel van már véve valahova, nem is csinálnak már semmit a suliba, csak be kell járniuk hogy meglegyen a jelenléti lapjuk. Papa mesélte egyszer, hogy egyetemen az is fontos, hogy hány napot múlasztottál a gimiből... Ezért mennek be halálosbetegen is, amíg csak lehet, mert ha nem, akkor hétvgén be kell járniuk az iskolába és a tanárokat megkérni hogy ezért adják meg nekik a plusz napot. Tehát meg van szabva hogy pl 180 napot kell ahhoz iskolába járniuk, hogy egyetemre mehessnek. Ha ez nincs meg, akkor van olyan is aki nyári szünetben külön engedéllyel bejön az iskolába és ott tanulgat, csak hogy megszerezze a szükséges számot.

Még kb 50 napom van hátra itt =( Kicsit szomorú, meg kellett írnom a búcsúbeszédemet, amit az egész suli előtt mondok majd el január 7-én, az első tanítási napon... Annyira elszomorító erre gondolni... Tényleg végre megszerettem, és most már vannak barátaim, van miről beszélnünk még akkor is, ha sose mentünk együtt sehova.. A kedvenc könyvtáros tanárnőm mondta hogy majd ő is sírni fog ha elmegyek =(( Annyi kedves és rendes ember van itt... Nagyon sokmindent köszönhetek nekik.
Lesz január 22-én egy speech contest, az Ishikawa Prefektúrában élő külföldiek számára.. Én is részt akarok venni rajta, egész évben vártam hogy legyen már egy, erre pont a végére.. Na csak az a baj hogy egy magad által választott témáról kell japánul 5 perces előadást csinálni... Nem egyszerű, főleg hogy szabadtémaválasztás van.. De 10.000 yenes könyvvásárlási utalványt lehet nyerni :)) Amiből vehetnék egy jó szótárt... *o*

Elnézést hogy nem volt most semmi érdekes történésről sem szó, csak egy teljesen átlagos boldog hetet töltöttem el a suliban, és kivételesen vártam már hogy beérjek.. Jövő héten csak 3 nap, abból 1 nap nagytakarítás, aztán téliszünet és karácsony!! Arról majd mindenképpen beszámolok.. :)

Mochi készítés és Origami múzeum

Milyen jó kis hétvégém volt :)
Szombat reggel 10.30-kor kikecmeregtem az ágyból, és lent a nappaliban Mama és Momoi-san, azt hiszem Mama húgának az akárkije.. anyósa talán? Szóval ők ketten mochit készítettek :)
Ezt elég ritkán teszik a japánok, évente talán 1-2-szer, és akkor készítenek egy tonnát és adnak minden ismerősüknek belőle...
Ez a mochi készítő gép:


Van egy külön mochi-rizs, amiből ez készül. 2 elkészítési mód van, mi 3 adaggal csináltunk, az első 2 az első módszerrel, az utolsó amiről képek is vannak, a második módszerrel készült.
Az elsőben beleteszed a rizst a mochi-készítő gépbe és adsz hozzá egy kevés vizet, majd vársz míg elkészül. ENNYI XD
A másodikban előbb rendes rizsfőzőben megfőződ a rizst és úgy teszed bele a mochi-készíőbe. Így magasabb lesz a víztartalma, mivel a sima rizs készítésénél hozzáadott adag is benne van... emiatt sokkal nyúlósabb lesz, olyan mint amit a boltban árulnak.
Az első féle elég hamar megkeményedik és akkor nem ragad.



Beletettük ebbe az edénybe, amibe mellesleg bele van gravírozva a család neve :D



Majd el kellett kezdeni köpülni (?)... mindenesetre olyasmi mozdulatokkal összenyomni/felverni.. Elég nehéz volt, mert odaragadt a sodrófához, vagy mi volt a neve annak a dolognak, úgyhogy jó gyakran váltottuk egymást XD



Rohadt fárasztó volt :D

Most kicsit ugrok, és vissza az első fajta elkészítéséhez (ami innentől kezdve megegyezik ezzel... csak maga az alaprizs-tészta elkészítése különbözött):
Momoi-san kis golyókat formázott belőle, és Mama dolga volt beleforgatni az an-ba, ami nem más mint a japán édesbab:



Azt hiszem a kép színei kicsit furák lettek, de a lényeg hogy Mama vett kb 5 kg an-t O_O Ami szerintem nem kis összegbe fájhatott neki...

Így nézett ki mikor a mochit beleforgatta az an-ba:




Ez pedig a kinako mochi:


Így nézett ki a három-féle mochi a végén:



A fehér az új-évre van, azt majd oshoyu-vel fogjuk enni, szóval az nem lesz édes.
Már komolyan rosszul lett mindenki a mochitól, az volt így a reggeli meg az ebéd is x_X Úgyhogy ettem vacsora egy adag jó kis csípős rament a 8ban ramen nevezetű tökjó kis étteremben :) Most ültem be valahova először egyedül... Katáék nem akartak eljönni velem =( De vicces volt. Előtte fodrásznál voltunk a Katával, itt ha csak elmész várni a barátnődre/akárkidre, kapsz kávét vagy teát, meg egy csomó újságot hogy ne unatkozz. Nagyon kedves volt az ott dolgozó lány, nem tudta először hogy tudok-e japánul, aztán mikor rájött hogy igen, akkor mégjobban odavolt. :)
Kata kiegyenesíttette a haját!! Mivel dauerolva van, csak simán ki lett vasalva és most már biztos megint göndör, de tök fura volt úgy látni :)))
Én is el akarok majd menni abba a szalonba januárban, még nem voltam itt fodrásznál, és 2500 yenért levágták a Kata haját is, jó a diákkedvezmény! Meg mellesleg azt hiszem az egyik senpai-om (5 éve az én gimimbe járt lány), ott dolgozik és megígérte hogy kapok 20% kedvezményt... ;)

De térjünk is vissza a mai naphoz. Azt terveztem, hogy majd jóó sokat tanulok, meg elmegyek bevásárolni és sütök sütit, amiből persze az lett, hogy esett az eső és a rohadt biciklivel olyankor semmire sem megyek. Mama meg a kórházban volt, mert most az ő anyukája is ott van és valakinek folyton mellette kell lennie =( Délutánra meg be lett tervezve az Origami múzeum, mivel a Nicole jövő héten megy haza és még sehol sem voltunk így együtt...
Nagyon szép volt!!





Mindegyik origami! Szóval papír!









A többit felteszem majd facebookra :) Túl sok képet csináltam, átláthatatlanná tenné a blogot..
Vettem egy cuki maneki neko-t, egy ilyen szerencsehozú cicát is ^^ Teszek majd fel róla képeket legközelebb.

Jövő héten fel kell adnom egy nagy csomagot Magyarországra.. Azt hittem nagy naivan hogy 6 kgval megúszom, csak 1-2 cuccot küldök... :DD 16 kg lett...

EDIT:
És a legjobbat kifelejtettem, miután megnéztük a múzeumot, mi is csinálhattunk origami karácsonyi képeslapot :D
Íme az én alkoásom:

Vizsgák

Eljött végre a nagy nap, megkaptuk a japán vizsgák eredményét :D Úgy értem azokét, amiket múlt héten írtunk az iskolában, és nekem csak az angol (II, reading, writing), matek B és japán irodalom dolgokat kellett megírnom.
Angol 2, 95/100 :D És olyan gagyi dolgokon vesztettem el azt az 5 pontot is xD Még egy lánynak lett ilyen jó az osztályban, ő most készül az angol nyelvvizsgájára, úgyhogy megkért hogy gyakoroljak majd vele angol társalgást :) Szóval lehet hogy holnap maradok 6-ig a suliban és tanulunk ^^
Angol Writing, 82/90... ilyen hibák hogy elfelejtettem leírni egy szót, meg nem fordítottam le rendesen japánra XD
A reading eredményét még nem tudom, mert ma a könyvtárban tanultam (aludtam köhömm..) helyette.
A matekot nem értettem úgy ahogy volt, nem voltam 3 hetet és közben lemaradtam valahol ott, hogy mit jelentenek a szavak amiket használ a tanár. És az ábrát értettem, de hogy mit kéne kiszámolni meg hogy ITT hogy kérik az már rejtély... Annyira mások a számolások, meg a követelmények x_X

DE A LÉNYEG!! A japán irodalom vizsgán is átmentem!! :D:D 38/100... 30-tól megvan XD Jó lehet hogy nem a legmagasabb pontszám, de ha azt nézzük hogy a kanji részén 11/20 pontom lett, míg a JAPÁN osztálytársaimnak 6/20 meg 7/20 sőt 3 pontost is láttam... akkor talán nem rossz :)) Szövegértés volt, el kellett olvasni 3 hosszú szöveget, és azoknak az elemzése kb úgy ahogy otthon is irodalmon... 150 éves szamurájos szöveg volt, szóval a szavakat is kellett tanulni hozzá hogy megértse az ember hogy hol miről szól. Sőt azokat a szavakat írni olvasni is tudni kellett. Lehet hogy ez viccsesen hangzik de hát ugye ázsián (na jó talán Japánon meg Kínán kívül) ha megtanulod a karaktereket akkor mindent el tudsz olvasni, akkor is ha nem érted.. Na itt nem így van. Sokszor a kiolvasással baj van. Aztán jön a jelentés.. :D

Emellett az irőjárás valami borzalmas, hideg van és szakad az eső és hiába van benyomva a légkondi 25 fokra, az ujjaim jéghidegek ahogy így gépelek... mindjárt hozok egy plédet és csak azért nem veszek kesztyűt mert abban nem lehet írni =(
Viszont a suliban végre van fűtés!!

Sokminden :) - edited

Végre vége a vizsga-stressznek! Tegnap az összes Hokuriku (Fukui, Komatsu és Kanazawa-chapter) területen élő cserediákkal együtt Kanazawába mentünk és ott a Hokuriku Egyetem épületében vizsgáztunk. Hát a vizsgáról annyit tudok nyilatkozni... hogy nehéz volt és majd február közepén megtudjuk, hogy sikerült-e vagy sem.

De hát hol is kezdjem, mi az amiről még nem számoltam be, pedig már jó rég történt.
Vegyük csak először a november 21-i, vasárnap délelőtti főzőiskolát :)
Szombaton az egész napot szinte "próbafőzéssel" töltöttük, Yuka, az ő tanárnője, Kitagawa-sensei (az én tanárnőm) és én. Mindezt persze a KIA épületében, ahol épp az 5 napos csereprogramon itt levő malajziaiak készítettek takoyakit egy másik teremben. A malajziai lányokról már azt hiszem írtam, egyikükkel beszéltem mióta hazamentek :D De nagyon sok érdekességet tudtam meg Malajziáról, és sosem láttam még a muszlim imádkozást, szóval kimondottan szórakoztató volt.
Na de vissza a főzős témához. :) A magyar menü gyümölcsleves, túrósgombóc és kókuszgolyó volt. Még jó hogy szombaton összepróbáltuk, mert a hozzávalókkal voltak problémák. Például hogy a japán túró annyira folyós volt, egyáltalán nem olyan mint a magyar, nem voltak meg benne azok a kis gombócok vagy mik. Teljesen simára, krémesre volt mixelve.... igaz ízben hasonlított az "eredetire". Így a receptben leírtnál sokkal több liszt kellett bele. Aztán a gyümölcsleves... ami a fő fejtörést okozta. Japánban nem lehet igazi cseresznyét kapni, és mégcsak mirelitet sem, ezért cseresznyekompóttal készítettük, DE a nagyszemű, sötét cseresznyés kompót miatt lila lett az egész leves. X_x Tettem bele citromlevelet, szombaton túl keveset , de vasárnap ugyanolyan lila lett, hiába adtam hozzá többet.
Na de ne menjünk bele ennyire a részletekbe. A lényeg a lényeg, hogy az íze jó lett XD
Vasárnap reggel felpakoltuk a hozzávalókat és Kaga felé vettük az irányt, ami egy Komatsuval szomszédos kisváros. A "tanfolyamra" vagy "főzőiskolába", nem is tudom melyik a jobb kifejezés, végül 16 idősebb-fiatalabb japán háziasszony, meg 2 idősebb férfi is eljött. Két csapatra osztva készítettük el az ételeket, előbb a magyar dolgokat, majd a Yuka thai remekeit. :)



Néhány résztvevő néni, valamint a tanárnőm és Son-chan, egy kínai lány a háttérben. (Lehet hogy ez random, de mesélte hogy Kínában szoktak enni kutya meg nyúlhúst is...)

Végül így nézett ki a megterített asztal, vegyes thai és magyar ételekkel:



Az a bizarr lila, meg a jobb oldali halvány pink.. az a kétféle gyümölcsleves, ami a konzervcseresznyék különbsége miatt ennyire eltérő színű... A túrós gombóc nagyon jó lett legalább, viszont az ananászba töltött thai rizs vitte nálam a pálmát :D Annak elkérem a receptjét a Yukától!


2 nappal a nagy főzőcskézésre, november 23-án, iskolai szünet volt! Pontosabban munkaszüneti nap, s fogadócsaládjaink terveztek nekünk egy kirándulást Kyotoba :) Annyira tele volt a vonat, hogy az eggyel régebbi típusúval kellett mennünk, és valahol Kyototól nem messze erős szélvihar volt, ezért meg kellett kerülnie a vonatnaka Biwa-kot, Japán legnagyobb tavát... yeeeey... 30 percet késünk emiatt.
Kyotoban várt ránk a Yuka báyja, aki a Kyotoi egyetemre, Japán második legjobb egyetemére jár.
Elsőként az Igoroshi felé vettük az irányt, ami az idei szezon legnagyobb slágere.. a TV-ben nem egyszer majd' egy órás élő közvetítéseket mutattak róla. :D Az tény, hogy gyönyörű szép volt! A fényképek már fent vannak facebookon egy ideje, ide majd holnap tölöm fel őket, mert ma már nincs rá időm... (aki nem tudná.. 11.53 körül vége a net-időnek).
Iszonyatos nagy volt a tömeg. Ennyi embert én még nem láttam egy helyen tömörülni. Na de igazából annyira nem volt vészes, csak a vonatra felnyomorodás... Mivel még ajándékokat is akartunk venni, meg nézelődni is, amire egyáltalán nem volt idő, 20 percet késtünk az étteremből, ahol foglalásunk volt. Az egyik legjobb hotel éttermében 90 percen keresztül annyit-eszel-amennyit-csak-bírsz svédasztalos ebéd.. :D Mellesleg a Hotel Granvia az, ahol megszálltunk anno Osakában mikor a USJ-be mentünk a családdal. Miután mindenki betegre kajálta magát, a Kiyomizudera felé vettük az irányt. Ez az a templom, ahol rengeteg amerikai filmet is forgattak, szerintem a képről felismerik talán egy-néhányan. Taxival akartunk menni, mert buszt ne tudtunk fogni és akkora volt a dugó, hogy a taxisofőr kitett minket félúton, ahonnan még 25 percet kelltt sétálni magához a templomhoz. De azt hiszem megérte! A hazaút egy rohanás volt, az állomáson tudtunk omiyagét venni, de egy csaton meg egy kyotos díszen és képeken kívül mást nem vettem...



Ilyen bambusz erdő volt végig mindenfelé az Igarashi környékén...

Itt jól látszik a felfelé igyekvő embertömeg:



Itt is sokat kellett gyalogolnunk, először is az állomástól (Arashiyama) 15 percet, és utána jött a hegymászás. Nem volt vészes mondjuk, csak a japánok fulladtak ki mert kedves fogadóanyukáink nem sportolnak meg sétálnak soha semmit :))
Odafelé úton megálltunk egy kis büfé szerűségnél, és ettünk dango-t és mochi-t.

Ez a dango:


Ez pedig a kinako mochi (a kinako az a por amibe bele van forgatva... szárított szójabab finom porrá őrülve) Kit-Kat is van ilyen ízesítésben :D



Nagyon finom volt mind a kettő, közben el is viccelődtünk :)
Még egy kis gyaloglás után elértük úticélunkat, az Igarashi hegyet (nem vagyok benne teljesen biztos, hogy mi hívnak Igarashinak, a szentélyeket, a hegyet vagy ott mindent...) és elénk tárult a juharfalevelek csodálatos színkavalkádja:



Azért ilyen színpompát nem mindenhol látni :)



Picit más beállításokkkal: (Mindenhol emberek álltak és fényképeztek, szóval elég nehéz volt olyan képet csinálni, amibe senki sem lógott vagy sétált bele. Néhány annyira viccesre sikerült.. XD Ahogy egyes elsétáló egyének belebámultak a kamerába..)


Ez a kép talán egy picit sötét lett, de nekem nagyon tetszik a háttérben a szentély, illetve hogy kivehető a juharfalevelek alakja:


Egy keskeny kis úton kellett végig felfelé mennünk, és ez eléggé akadályozott mindenkit... Főleg hogy előtte néhány órával esett az eső, a kis földútból sártenger lett, és abban csúszkált több ezer ember, mindenki a lehető legalkalmasabb helyet keresve a fényképezéshez.
Pontosan így:



Momiji :)


Több ilyen kis szentély is volt:


Nekem személyszerint annyira tetszettek! Egyszerűen tökéletesen beleillettek abba a gyönyörű környezetbe.

Végül felértünk a hegy egy magasabb pontjára, azt hiszem a tetejéig nem mentünk fel... Szorított az idő =(


Viszont onnan is megcsodálhattuk az alattunk elterülő Kyotot. :)

Egy gyors csoportkép: (Yuka, Momoka, Anri-chan, én, Kata) <3 onblur="try {parent.deselectBloggerImageGracefully();} catch(e) {}" href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLwt24xoQllPAERaASnY4uEwcl3dGI81vjcUhiuJSjUo7KfAdwx6f831j-yaJ6mwdAEtmQCtCqU1Xezyw4a-U5-tcAy_C6Xhg-dSiEMJZ04tx4mfaBNixvl05TzL19Exbx_9kryaGVATyQ/s1600/DSCF3748.JPG">

Végül az állomáshoz visszafelé menet egy másik úton mentünk, mely egy bambuszerdőn keresztül vezetett:


Utána szerencsésen visszaértünk a Kyotoi állomásra és siettünk is egyből a hotelbe, ahol a svédasztalos ebéd várt ránk.
Ez a Kyotoi állomás belseje, illetve a nagy karácsonyfa a közepén (elnézést a homályosságért):


Az ebédről nem készültek képek, pedig megérdemelte volna :D Volt ezerféle desszert, magadnak nyomhattál tölcsérbe fagyit, illetve rendes gombócos is volt, legalább 10 féle amit a pincérek kívánságnak megfelelően kimertek. Ezenkívül torták, húsok, saláták minden választékban. Már annyira belaktunk hogy húh :D Legvégső fogásként egy zöld teás sütit ettünk juarszirup öntettel.. Hmm nyami :)

Ebéd után mivel már nagyon kifutottunk az időből - 3 körül járt az idő mire elhagytuk az éttermet -, fogtunk egy taxit és azzal akartunk eljutni a Kiyaomizuderához. Azonban a hatalmas forgalom miatt a sofőr kitett minket félúton, úgyhogy ég 25 percet kellett gyalogolnunk a templomhoz. Nem mintha ez annyira megerőltető lett volna :D Csak magassarkúban nem volt kellemes..
Ezen az emelkedőn mentünk felfelé:


S végül megpillanthattuk a nem-tudom-már-hogy-hívták szentélyt...



A három díva :D



Minden szentélynek meg kisebb résznek volt külön neve, amiket egyáltalán nem tudok... XD


És végre bejutottunk... 300 yen volt a belépő, ami szerintem teljesen fair..


Mint az a képen is látszik, zsúfolásig volt emberekkel.. alig lehetett normálisan fényképezni. De hát mivel ez Japán, 5 sorban álltak az emberek és kb 3 perc alatt el tudtál jutni az elejére, mert amint befejezték gyorsan elmentek onnan, hogy másoknak átengedjék a helyet... :D A túristák nagyrésze amúgy japán volt, ez a legviccesebb. Rengeteg helyről jöttek emberek, mivel ez volt az utolsó ilyen szabadnap amikor még teljes pompájukban voltak láthatóak a juharfalevelek...
Emellett persze sok külföldit láttunk, de korántsem annyit amennyit vártam... Szőke embert 5-öt láttunk kb rajtam kívül..xD












Nagyon rosszak voltak a fényviszonyok... Már sötétedett, ezért a vaku semmit sem ért, úgyhogy a beállítsokkal szórakoztam folyton. A Kata kamerája bezzeg mindig tökéletes képeket csinál ;_;





És végül a Kyoto Torony, ami az állomás előtt van, fentről a hegyről:


Télapónak öltöztek a buddha szobrok?? O_O XD



Ezzel piszkáltam végig a Yuka anyukáját :DD Aztán mondta hogy nem... pedig tényleg ez volt az első gondolatom...

És végül a hajcsat amit vettem :)



Ilyen típusú csatot nem nagyon lehet otthon kapni, nem? Én nem emlékszem hogy láttam volna.. Úgyhogy majd bezsákolok még 1-2 más színűt belőle :D

Hazafelé a 6.40-es vonatot el kellett érnünk, de már mindenki hulla volt addigra X_X Egész nap sétálunk, beszéltünk meg minden úgyhogy azt hittük hogy alvás lesz belőle a vonaton, de végülis csak a Yuka aludt :D Én meg a Kata elkezdtünk japánul könyvet illetve mangát olvasni HAHAHAH

Most találtam egy jó képet a malajziai lányokról meg rólam :)



Olyan alacsony itt mindenki =(( Még a malajziai fiúk is tök picik voltak... szerintem még kisebbek a japánoknál is. Azt figyeltem meg, hogy a délkelet-ázsiaiak még alacsonyabbak termetre... Ezt mindenféle előítélet nélkül mondom.. Most találkoztam egy amerikai-filippín lánnyal, ő is iszonyat pici :))


Utána nem sok emlékem van a hé hátralevő részéről, az bizos, hogy 27-én, szombaton a Chiakival elmentünk megnézni a Harry Potter 7 első részét :) Most nem Kanazawába, hanem Nonoichi-be mentünk, ami 2 megállóval van közelebb... Igaz a mozijegy drágább volt XD De amekkora mázlim/pechem volt, pont akkor jött abba a moziba Nakama Yukie, aki egy híre színésznő és épp a legújabb filmjét népszerűsítette... A lényeg, hogy az egyik kedvenc sorozatom (Gokusen :D) főszereplője... És 12.30-ra jött, a Harry Potter meg 12.50-kor ért véget XD Ergó közel voltam hozzá, de nem is láttuk már mert mire kijöttünk eltakarítottak mindent...
Most voltam először akárhol is egy japán barátnővel :) Izé, nem számítva az akváriumot Notojima-n, ahova a Yujivel, egy japán sráccal mentem el... De azért a Chiakit sokkal régebb óta ismerem is, meg minden nap együtt járunk suliba.. :)
Szóval teljesen más volt így, mindig tudta hogy hol mit merre, mi cserediákok sokszor kevergünk csak és a végén megkérdezünk valakit XD És bementünk a game center-be is :D A Chiaki nagyon jó volt, 2 plüssállatot is szerzett, így kaptam tőle egy kis Rilakkumát, ami most a táskámon lóg :)
Vettem emellett egy Rilakkumás telefontartót meg egy Doraemon-os plüsst... Nem tudtam ellenállni és ezek mind ilyen JAPAN ONLY dolgok... :)

Természetesen az elmaradhatatlan purikura:


Utána megint nem történt semmi fontos, folyamatosan tanultam a vizsgára. Ami tényleg emlékezetesebb az maga a vizsga napja :) A vonat tömve volt külföldiekkel... Értem ezalatt kínaiakat és koreaiakat (*o*) főleg... szóval ázsiaiakat. Ott találkoztunk össze a Fukui-i csapattal, Tobias - német, Marybeth - amerikai de félig filippín és Pop - thai. Annyira jó volt ez a csapat így ááá :) Szerencsére velünk volt még a Takahiro, a brazil srác illetve Washington, uruguayi, akikkel a Gokayamai úton voltam :) Ugyanis én első szintű vizsgára mentem, de mindenki más hármasra... vagy négyesre (a Toby és a Mary) és kettesre (Takahiro, Washington)... A hármas szintűek pedig másik épületben voltak. Az egyes szintű nyelvvizsgát tevők közül a nyaakamat teszem rá, hogy én voltam a legfiatalabb és az egyetlen szőke a teremben XD Úgyhogy a megszokott bámulás stb... Meg 2 kínai srác nyomult a buszon xD Azt hitték a Yukáékra hogy koreaiak (a két thai együtt ült) és rájuk köszöntek koreaiul :D Aztán kérdezték hogy hányas szintű vizsgára mennek... (persze ezt már japánul :D), és elkezdtek menőzni hogy ők a kettesre. Kata meg rám mutatott, "That girl there, she's taking N1" XD Úgyhogy megvolt a respect utána :D De azért jó volt beszélgetni más vizsgázókkal (illetve én nem beszélgettem velük, csak a Maryvel) :)

Vizsga után a 3 fukui-i eljött Komatsuba és elmentünk sushit enni :) Csak alig volt már időnk, mert el kellett érniük az este 8.16-os vonatot XoX

Yukával purikura :) Mindenki más lelépett ToT



De a legjobb, hogy a Sushiro (sushi étterem neve) melletti game center, ahol mindig purikurát csinálunk, folyton cseréli a gépeket, és a mostanihoz ez volt ajándékba:


Cuki, mi?:D Szívecske alakú vatta, rózsaszín ragtapasz és rózaszín fültisztító pálcika XD

Ezenkívül az időjárásról akartam még írni, ami nem normális itt. December 1-én annyira meleg vlt...20 fok!! Kinyitottam az ablakot mert kint melegebb volt.. úgyhogy itt melegedem az ablak előtt. Következő nap hatalmas vihar:


Kb vízszíntesen esett az eső, nagyon erős volt a szél és maga az eső is. Aztán egyszercsak jégeső lett belőle amit a szél jól nekivágot az ablakoknak x_X És nem 10 percig, hanem 2-3 óráig kb... Aztán megin 15-17 fok... Tegnap is 17 volt, ma meg 7 és eső =(

Azt már talán említettem hogy mostanában folyton olvasok valamit japánul.... Jelenleg ezért a könyvért vagyok oda meg vissza:



Sajnos (?) tegnap kiolvastam, azért sajnos mert már nincs folytaása =( Ez volt a sorozat 3. része... És mint a képeken is látszik, nagyon ikemen főszereplői vannak, és izgalmas, CIA, FBI amerikai sztori.. :D És már megértettem az egészet szinte, néhány szót meg kellett néznem a szótárban, de nagyon benne vagyok ezekben a rendőrséges szavakban.. XD

Ma lett vége a vizsgáknak, én a japán irodalom, matek B és a három angol vizsgát tettem le... Az irodalom nehéz volt XD A matekra semmit sem tudtam írni, mert a feladatot sem értettem... Az angolok viszont jól mentek szerintem...
Ezenkívül ma volt a kedvenc angol órám a harmadikasokkal, és megtudtam, hogy elég sokan Tokyoba akarnak menni. Az én sulimból sokan mennek tesitanárnak, meg testneveléssel kapcsolatos egyetemekre, mert másban nem jók XD De annyira gyökerek jaj.. kijelentik hogy buták és akkor nem tanulnak többet -.-""
Mindenesetre velük beszélgetve rájöttem 1-2 dologra :) Mostanában annyira otthon érzem magam itt... Ugyanakkor nem bírnám itt leélni az életem az biztos. Mostanra eljutottam oda, hogy elfogadtam és megértem a japán szokásokat, meg hogy mit szabad és mit nem és miért. Az osztályomban megvannak a magunk kis viccei a Sumikával pl, mindig azt mondogatjuk egymásnak hogy "Good luck desu yo!!" Ezt mondta az egyik angoltanár anno xD Szóval nem hiszem el hogy most, mire minden jó lett, mire rájöttem hogy mit kell értékelnem, addigra kell elmennem innen. =( Mosanában sokat gondolkoztam azon is, hogy mi lesz majd otthon, és azt hiszem jót tett az az egy hét, mert így tudom hogy mire számítsak majd, és rájöttem hogy mi az, amit itt kell szeretni mert otthon nincs és nem is lesz... Nehéz, nagyon nehéz...
Úgy idejönni, hogy senkit sem ismerek, és mire végre kialakultak a barátságok meg egyéb ismertségek, hamarosan el kell vágni mindet és elmenni...

Azt hiszem aki olvasta végig a blogomat, az láthatta hogy változott meg a gondolkodásom 1-2 dologról mióta itt vagyok. Amit az elején hülyeségnek tartottam és kritizáltam, most kb mindennapos dolog lett és még alán hiányolni is fogom. Viszont ugyanezt mondhatom el Magyarországról is. Aki ismer, az tudja hogy nem voltam oda érte, de most hálát adok érte hogy magyar vagyok, najó azért mindenképp hogy európai XD Sokkal rosszabb helyre is születhettem volna, és azt hiszem Japánt is ezek közé sorolom. Annyira más a gondolkodásmódjuk, hogy az valami félelmetes néha. A gyerekeket sajnálom néha, hogy ennyire szigorú szabályok közt kell felnőniük. De mivel nem tudják hogy lehetne jobb is, lelkesen fogadják. Itt arra van mindenki nevelve, hogy egyénileg ne cselekedjen semmit sem, hanem lehetőleg mindenkivel együtt, UGYANAZT csinálja... semmi kilógó dolgot.

És ezt most úgy mondom, hogy tényleg nagyon szeretem Japánt mindezek ellenére.
A minap néztem a híreket, és egy benti homokozót mutattak, amit most építenek be nagyobb bevásárló központokba... Olyan gyerekmegőrzőt csinálnak, mint otthon az IKEA-ban már 15 éve van kb XD Na de azért lesz benti homokozó is, mert a kintiek koszosak, és a gyerekek megbetegednének tőle :O Ebbe a bentibe meg csak a kezük meg a lábuk lesz homokos.. mert még ez is korlátozva van szerintem :D Hogy ne homokozzák össze magukat teljesen... Másik ok: a kinti nem higiénikus. Erre már a fogadó anyukám is megjegyezte, hogy ezeket a mai gyerekeket már tényleg a kosztól is védik, emiatt gyengécskék, mert soha nincsenek kitéve semminek sem. *ugrás* És ez a kulcsszó itt szerintem, hogy soha nincsenek kitéve semmi nehézségnek, problémának amit egyedül kéne megoldaniuk 20 éves korukig. És egyszercsak BAMM.. onnantól övék a felelősség, semmit sem csináltak egyedül addig, mindig ott volt anyuci, minden reggel ebédet készített mindenkinek stb...Ezt mondta ma az egyik tanárnő is, hogy túlságosan gyerekesek még 18 évesen is... mert semmit sem kell egyedül csinálniuk.
Nézegettem ma az otthoni Szalagavatós képeket (dec. 3 volt a szalagavató(m) amin nem voltam ott... viszont az osztályom fantasztikus volt <33), és mintha egy másik világ lenne :) Most csak mosolygok rajta, már nem érzem azt, hogy megszakad a szívem.
Elég vicces, hogy úgy néztem kicsit a többiekre, mint ahogy az osztálytársaim ITT... úristen de felnőttesek :DDD Aztán eszembe jutott hogy én is annyi idős vagyok... Itt még maguk a felnőttek sem viselkednek sokszor annyira éretten, mint egy középiskolás magyar/európai/nyugati ember. Erre akartam azt hiszem kilyukadni... Azt hiszik, hogy a kor minden, amíg 20 nem leszel, azzal húzzák az agyad, hogy "én megtehetem mert felnőtt vagyok"... hányszor hallottam ezt a fogadó anyukámtól. Vett egy 10.000 yenes (25.000 ftos) felsőt, és mondta hogy jajj ez olcsó... Máskor 30.000 yen alatt nem vesz (75.000 ft XD). Mert hát ő felnőtt, hogy nézne már ki néhány ezer yenes ruhákban. Ez az ami nálam kihúzza(kihúzta) a gyufát nagyon. Anyukám még oké, de a suliban is lekezelnek néha, mert 18 vagyok, mikor megkockáztatnám hogy 3-szor annyi élettapasztalattal rendelkezem mint ő a 30-40 akárhány évével.. De mostanra megértettem, hogy egyszerűen nekik nem tdja ezt felfogni az agyuk, hogy valaki 18 évesen SOKRÉTŰEN művelt legyen... Mert náluk választhatsz a tantárgyak közül, és mindent egy kicsit elferdítve tanulnak a matektól kezdve addig, hogy nincs világirodalom. Szóval semmi világirodalomban jelentős művet nem kell elolvasniuk... (Említettem már valószínűleg, hogy iszonyat JAPÁN-központú minden... a térképek is, amik elég nagy téveszmékhez vezetnek szerintem) Úgyhogy ha reálos vagy, akkor reálos tárgyakat tanulsz csak, és még a leghaloványabb fogalmad sem lesz a többi dologról.. A klubok miatt meg idejük sincs rá, hogy esetleg maguktól utánaolvassanak valaminek.

Remélem nem ugrálok nagyon összevissza a gondolatmenetben, de a lényeg a lényeg, hogy emiatt mikor anyukámnak meséltem néha az otthoni dolgokról, hogy megvertek valakit a cigányok, hogy valakik összeverekednek és ha nincs feljelentés akkor nincs semmi... Illetve hogy az iskolában szoktak verekedni a gyerekek... Nem tudta megérteni egyszerűen. Mert hát az tilos, és ha megütnek nem ütsz vissza, mert megsebesítheted a másikat, és akkor már téged csuknak le kb. Úgyhogy feladtam a magyarázást. Persze szerintem Japánban ez ugyanúgy jelen van a nagyobb városokban,csak még a saját országukban sem tudnak sok dolgot arról, hogy mi folyik épp.
Úgy tudnám leírni ezt a társadalmat, hogy iszonyatosan befelé forduló, és a maguk belső ügyeire nagyon ügyelnek, mindenki ellátja a feladatait, nem baj ha béna vagy, elég ha látják rajtad az igyekezetet. Akkor elnézik hogy a kis hülye, de ha valamit nem csinálsz rendsen, akkor lustának meg megbízhatatlannak bélyegeznek. Ami szerintem velem megtörtént, mert nem mentem el minden nap edzésre még anno az evezésen xD

Szóval nagyon békés népek az itteniek. Nincsenek igazán külföldiek, akiket láthatnának.. Nincsenek igazi külföldi hírek, még ha az utcán külföldieket interjúvolnak meg, akkor is általában japánul tudókat XD Szóval nagyon barátságosak meg nyitottak, de van szerintem egy ilyen nagy tévedés bennük, hogy Japán a világ közepe... Egyszer olvastunk irodalmon egy szöveget, ami azt írta, hogy ha Ázsiát függőlegesen felállítanád úgy, hogy Japán legyen legalul, akkor úgy tűnik mintha egy flipper tábla lenne, és Japán az alja, a gyűjtőedény, ahol egész Ázsia kultúrája összegyűlt. Szerintem ez a gondolkodásmód van bennük valamilyen öntudatlan szinten.

Ez csak egy kis random eszmefuttatás volt arról, hogy most hogy érzek Japánnal kapcsolatosan... Elkezdtem tudni értékelni végre azt, hogy itt lehetek, és ennyi helyre eljuthattam és ennyi mindent megtapasztalhattam... Nem mintha eddig nem értékeltem volna, csak most így belémhasított a felismerés.
Viszont ezzel egyszerre belém hasított az is, hogy nekem kell az a szabad élet ami otthon van, hogy imádok a barátaimmal lenni és bulizni és egyszerűen azt csinálni amit akarok... hiányoznak az ölelések és a puszik és egyszerűen a közelség a barátokkal... itt annyira távolságtartóak nya =( Úgyhogy az ideális foglalkozás számomra valami olyasmi lenne, amit otthon tudok csinálni, vagy legalább Európában, de Japánnal kapcsolatos... :D Kettőt egy csapásra..

Tény hogy nagyon hiányoznak a barátaim otthonról. De hát 2 hónap és... majd Japán fog hiányozni :D
Azt szeretem még itt, hogy annyira segítőkészek az emberek hogy az valami hihetetlen. Aki gentleman-ekre vágyik, az persze ne ide jöjjön, mert itt ladies first az nincs :D
Viszont ha útbaigazítást kérsz, nagyon készségesek, egyszer az állomáson kérdeztem még és rossz felé indultam el, és kifutottak utánam szólni hogy másik irány :)
Azt hiszem ez a kárpótlás a kisebb helyekn... Tokyoban észre sem vennék talán a tömegben.

You know, it's not better or worse, just different. :) Ez az amit azt hiszem 100% megértettem... Szépen lassan.
(A megállapításaim nagy része szerintem a falusiakra igaz csak! Úgy értem kisvárosiakra.. Otthon nincs ekkora különbség falu meg város közt amekkora itt... Ez már egy más életforma kb :))


Ez egy jó hosszú bejegyzés lett XD Ha jó kedvem csak úgy ömlik belőlem a szó :D Hamarosan megyek a Heniékhez :))