Huh, egy hétvége alatt lementünk éjszakai busszal Shikoku szigetre... annyit mondok hogy soha többet! Tokyoból pénteken este 11-kor indultunk, és több megállóval ugyan de szombaton 12-kor értünk Shikokura.
Ez a bicikli program amúgy úgy jött, hogy az egyik cserediákoknak munkát közvetítő irodának voltak üres helyei, és gondolom növelni akarták a külföldiek arányát, ezért ingyen elvittek minket. Eheheheh :D Szombaton Matsuyama városban szálltunk meg, Ehime prefektúrában.
Mielőtt a szállásra értünk volna, be kellett regisztrálni a versenyre. Ami nagyon megragadt bennem az az ugrálóvár. Egy kínai lánnyal beszálltunk ugrálni a kisgyerekekhez, és tök jól elbarátkoztunk velük, nem féltek attól hogy külföldiek vagyunk, még inkább jöttek és mutatták hogy hogy tudnak ugrálni stb :D Igazi gyerekek... A szülők is szerintem kicsit tartottak tőle, de nem pánikoltak különösebben, látták hogy figyelünk a kicsikre. Csak aztán a nagy sereg, 4 busznyi cserediák megállta hogy mi ugrálunk ezért mindenféle egyéb külföldi beszállt, és a kisgyerekek elmenekültek. A végén a hangosbemondóban is bemondták hogy a felnőttek szálljanak le az ugrálóról... -.-" Azért mert egy olasz csávó aki anno break dancelt elkezdett hátraszaltózni és majdnem felrúgta a piciket... Addig tök jó volt amíg csak ketten voltunk.
No sebaj, innen Matsuyama városba vettük utunkat, ahol bepakoltunk a szállásra, majd elmentünk a Matsuyama várba. Gyönyörű szép volt! Azt hittem hogy ez is csak még egy kastély lesz a sok közül. de nagyon nagy, egy hegy tetején van és felvonóval kell felmenni hozzá, valamint épségben megmaradt, ami azért kevés várról mondható el. Körülnéztünk, de tele volt túristákkal. Biztos mindenki a vasárnapi biciklizés miatt volt ott :D Hatalmas húzóerő lehet ez az egész környéknek.
Innen egy Dogo onsen nevű híres melegvizes fürdőbe mentünk. Japán 3 leghíresebb fürdői közé tartozik... tényleg szép volt, de én nem ájultam el tőle nagyon. Maximum 1 órát lehet bent az ember, drága a törölköző kölcsönzés, és még a hajszárítóért is fizetni kell. Valamint a lányoknak csak egy medence volt. Persze 3 árkategória volt, és mi a legalacsonyabbat választottuk, mert a drágábbakat is csak egy órát lehet használni, és abban benne van a pihenő hely használata is :D 1 órára?? Ne nevettessenek...
De ennek ellenére tetszett... csak hát.. mégis csak lévén vidéki város, este 19-kor már sehol nem tudtunk beülni vacsorázni xD 6-an... Egy 6 fős csapar már túl nagy volt.
Végül szereztünk valamit enni, és mentünk is haza aludni, mert másnap 3-kor kellett kelni.. igen éjszaka közepén.
4.15kor indultunk hogy átvegyük a biciklijeinket. Rendes cross bike-ok voltak, és a bérléssel kapcsolatos dolgokat mind elintézte az ügynökség.
Végül maga a start 7.35-kor kezdődött. Több útvonal volt, A-tól G-ig. Én az A útvonalon mentem, 65 km egy hídon keresztül ami Shikokut köti össze Hiroshima déli résézvel. Ennek a hídnak az a neve hogy Shimanami kaido.
Az E az 111 km volt, úgyhogy arra inkább nem vállalkoztam. Sajnos a mi ügynökségünknél csak erre a kettőre lehetett jelentkezni, de nem is baj, az A volt az igazi látványosság a legjobb kilátással.
Ennek a versenynek az a különlegessége még, hogy lezárták az autópályát 6-12-ig, és azon biciklizhettünk. :D A szigetek közt gyönyörű hidakon süvítettünk keresztül.... Awww fantasztikus volt!!
Szóval az A útvonalom 2000en indultak, úgyhogy 8 blokkba voltunk osztva, véletlenszerűen. Én a 4-es blokkban voltam a kínai lánnyal együtt. 5 percenként indították a különböző blokkokat, hogy ne mindenki egyben nyomuljon előre. Nem verseny volt végülis.
Már az első pár kmen voltak akik megálltak xD Erre olyanok is jelentkeztek az ügynökségen, akik életükben nem tekertek még 10 kmnél többet... azt hitték h mivel tudnak tekerni az itteni kosaras bicikliken, már menni fog az a 65 km... Szóval volt aki feladta, mert nem tudta használni a váltót... aztán jött az emelkedő.
4 megálló volt útközben, nagyon kellett pisilnem de az elsőt inkább kihagytuk, annyira sokan voltak. Úgyhogy 33 kmt letekertünk inkább a következőig xD Rengeteg mandarint meg banánt meg sport italokat osztogattak :) Ehime meg Hiroshima meg a környező prefektúrák a mandarin termelésről híresek, emiatt volt ez a mandarin mánia. De tökjó, mert itt Tokyoban fele annyira finom és kétszer annyiba kerül minden gyümölcs :/
Végül 11.30kor értünk be a célba, a csapatból elsőként. Mindenki lenézi ezt a 3 óra 40 percet, többen kérdeték h akkor "ilyen lassan kényelmesen tekertetek?" hát kabbe. Elég keményen mentünk az autópályán, csak 25 km a végén nem autópályán, hanem városi utakon ment és volt egy elég kemény emelkedő... az autópályás 40 km meg a sima úton a 25 km kb ugyanannyi időbe tellett.
A célvonalnál meginterjúvolt az egyik helyi TV lol
Utána kaptunk ebédet, meg még több mandarint :D
Mi ketten elsőként ott voltunk, úgyhogy kiszedtük a cuccunkat a buszból, és fogtunk egy taxit és elvitettük magunkat az onsenbe, ahova amúgy mindenki ment volna, csak azt monsták h várjunk még míg 30 ember összegyűlik, akkor átvisznek. Hát nem köszi :D Így 13-kor már a medencében voltunk, míg a többiek 2 körül indultak el :/ Addigra gyűlt össze az első 30 ember...
17-kor visszaszálltunk a buszra és megint elindultunk Tokyo felé x.x
Végül hajnali 4.22-kor érkeztünk meg, épp elértük az első vonatot reggel és 6 előtt már a koliban voltam... viszont annyira nem tett jót ez a kemény program a szervezetemnek, hogy délután mikor felébredtem, mentem is az orvoshoz.
Kiderült hogy orrmelléküreg-gyulladásom van. Fasza....
Egész héten itthon pihetenm, szedtem az antibiotikumot, holnap reggel meg indulunk Taiwanba.
Ez a bicikliváras story: kivétel erősíti a szabályt. Mármint ha két külföldi felnőtt ugrálhat, akkor a többi is akar és az már veszélyes a picikre. :(
VálaszTörlés