Szóval megérkeztünk Fukuokába 27-én este, hulla fáradtan úgyhogy az indulás előtti nap nagyrésze alvással telt. A jegyünk 28-án délután 17.35-kor indult és Fukuokában olyan jól van elhelyezve a repülőtér a város közepén, hogy Hakata állomástól, mely lényegében Fukuoka központja...
Még pár szót Fukuokáról: a tényleges központ neve Tenjin, itt van minden bolt ami Tokyoban megtalálható.
Így elmentünk vacsizni egy zöldség-gyümölcs "szakétterembe", mivel elegünk volt már a sok nehéz ételből.
Ez a zöldség kollekció az egyik különlegessége az üzletnek. Most ettem először céklát!! Volt benne nyers spárga, paprika, cékla, édeskukorica és még sokminden más. Emellé rendeltünk még gyümölcsös üdítőket meg pár más fogást, de azokat nem fényképeztük már le.
Végül egy pohár Guinnesst megittunk egy ír pubban még a hazaúton :)
Na ezek után mentünk a repülőtérre!
Az első fénykép melyet Szöul állomás előtt készítettem. Fukuokából 1 óra volt az út és Incheon repülőtérről Szöul állomásig további 53 perc.... Viszont sokkal olcsóbb mint a Naritáról bejutni Tokyóba! Hihetetlen. 450 yen/fő, míg Japánban a legolcsóbb út is 1900 yen... Már itt kezdtük érezni hogy rohadt olcsó lesz ez az ország XD
Elég fura viszont hogy minden egy nullával több. Nehéz volt az elején hozzászokni, hogy egy ital pl 1600 vagy 2000 won...
Innen metróval eljutottunk Hoehyeon állomáshoz és 1 órát bolyongtunk mire megtaláltuk a hostelt XD
Jól el volt rejtve egy apró sikátorban, amikből mint észrevettük elég sok van egész Szöulban.
Ez a híres Téli Kapu gyalog 2-3 percre volt tőlünk, úgyhogy a hely miatt nem panaszkodhatunk.
A hotelben volt 2 ágyas szobánk, de kiderült hogy a 2 ágyas = emeletes ágy. Valamint a WC és fürdő úgy volt megoldva, hogy a WC előtt állva lehet zuhanyozni, mert nincs neki külön elkerített hely.
Ez az egész fürdőszoba XD Volt emellett egy hűtőszekrény meg elég hely hogy elpakoljuk a hátizsákokat szóval végülis nem panaszkodhatunk. Használhattuk a kinti mosógépet is, ami nagyon fontos szempont volt, és reggelit is kaptunk. :)
Összességében ennyi pénzért, ennyi szolgáltatást Japánban biztos hogy sehol sem kapsz.
Első este már késő volt és éheztünk úgyhogy elmentünk a közeli bevásárló utcába. 2 nagy piac van Szöulban, a Namdemun (vagy valami ilyesmi) meg egy D betűvel kezdődő másik. (Ezért nem tudok koreaiul... minden szó meg név nagyjából egyformának tűnik így rohadt nehéz megjegyezni őket...egy év tanulás után el tudom olvasni a helyneveket és ennyi. T.T)
Mi pont a Namdemun mellett vagy inkább benne laktunk, így igaz a boltok zárva voltak, de az éttermek nem!
Ez volt az éttermes utca
Végül - mivel nem tudunk koreaiul és nem tudtuk elolvasni a feliratokat - így az angol nevek meg a fényképek alapján bementünk egy koreai BBQ helyre... Végülis ezért jöttünk hogy ezt megkóstoljuk :D
Fentről lógtak ezek az elszívók, s a szén fölé tettek egy fémlapot, amin utána a húst sütötték. Az elszívónak köszönhetően nem volt annyira füstös a helység. ISTENI FINOM VOLT! :D
Viszont... rohadt csípős!
Elég vastag hús volt. Először nagyjából átsütötték, majd a tulaj kijött egy nagy ollóval és kisebb darabokra vágta, majd úgy hagyta teljesen átsülni. Nem látszik az összes kis tányér, de rengetegféle salátát meg kimchit hoztak ki körítésnek.
A kimchi az egy kimondottan koreai étel, mindenféle zöldségből készítik de a legnépszerűbb meg ismertebb a kínai kelből készült. A kép jobb sarkán félig látszik, így pirospaprikás csípős szószban készült savanyúság. Olyan mint otthon a csalamádé régen....
Ez a teljes szett :D Rendeltünk 3 féle húst kb, és nagyon degeszre ettük magunkat. Úgy kel ennyi ezt a BBQ-t amúgy, hogy veszel egy salátalevelet, ráteszed a forró húst és teszel rá egy kis csípős szószt majd beletekered a salátalevélbe és HAMM. Isteni!
Apa, a te kedvedért: látszik a képen a koreai sör.... hát elég vízízű a japánhoz képest. Tegnap viccelődtek itt a németek, hogy a Koreában állomásozó amerikai katonákat megkérdezték hogy milyen a koreai sör, mire azt mondták hogy "Nagyon finom! Pont olyan mint otthon!" :D
Innen végül hazamentünk és kipihentük magunkat, hogy másnap legyen erőnk várostnézni.
Útközben találtuk egy kisboltban ezt a remek új-zélandi vodkás italt:
Másnap
Mint látszik, ilyen szép időnk volt az első nap. Zuhogó eső.... Dehát nem azért jöttünk hogy punnyadjunk, úgyhogy esernyőket elő (amiket a Hiroki papájától kaptunk, mivel ott is zuhogott az eső mikor elindultunk...)
és irány az egyik császári palota. Azért az egyik, mert vagy 4-5 van.... És mindegyiknek hosszú neve van... Ezek közül 2 a UNESCO Világörökség része, de azok messze voltak úgyhogy egy közelebbi felé sétáltunk el.
Ez az ultramodern építmény a Szöuli városháza. A mellette levő régebbi pedig a régi Városháza. XD
A sátrakban épp egy pirospaprika kiállítást tartottak, de előző este picit megviselte a gyomrunkat a husi, úgyhogy menekültünk is a környékről...
Útközben találtunk egy történelmi kiállítást, fényképek a 2. világháborúról meg rengeteg ország zászlója... megtaláltam a magyart! :) A japán pedig nem volt ott... enyhe utalás a két ország közti konfliktusokra...
A palota előtt volt ez a nagy tér, a közepén Sonju (?) király szobra, aki annak idején megalkotta a hangul írásjeleket, melyeket a mai koreaiban használnak. Régen ők is kanjikkal írtak, sőt még ma is használják meg tanulják őket. (Szinte) Mindenkinek van kanji a nevéhez is.. Viszont ez a király azt akarta hogy az egyszerű emberek is tudjanak írni és olvasni, ezért létrehozta ezt az ABC-n alapuló írásrendszert.
A szobor hátulján van egy bejárat egy hatalmas földalatti múzeumhoz, mely a tér alatt terül el... Érdekes volt csak kevés volt az angol magyarázat.
Innen megint elmentünk enni, mert lassan dél körül járt az idő, s ezúttal a japánban is népszerű nabe mellett döntöttünk.
Hehehe, a múzeumban volt egy császári szék amin lehetett fényképezkedni. :)
Ami előttem van az kimchi nabe, forró és csípős ;) A Hiroki pedig azt hiszem pulkogi nabet evett, ami egy finom hús.... De azért csípős volt, meg a zöldségek egy része is... A nagy edény középen a bibimba, ami annyit jelent hogy saláta, tojás meg mindenféle zöldség és ehhez kell hozzáadni a rizst ami előttünk van, majd ketchup szerű (természetesen) csípős szósszal összekeverni és voi lá! :)
No de ez itt a palota bejárata:
Ezek a koreai színek... talán kicsit más a kínai és japán színvilágtól.
A nagy különbség a régi koreai paloták és a japán császár építményei között a földrengésbiztosság valamint a páratartalombeli különbségek. Japánban minden épület úgy van építve hogy átfújjon rajt a szél, így biztosítva hogy nem penészednek meg a benti dolgok a magas páratartalomban, míg koreában jelentősen alacsonyabb a páratartalom, olyasmi mint nálunk, így nem volt szükség ilyesmikre. Az ajtókat, ablakokat rendesen be lehet zárni és nem szökik ki a meleg. A másik különbség az alapanyagokban látható: Japánban a földrengések miatt csak fából építkeztek, míg Koreában nincsenek földrengések, vagy csak 10.000 évente egyszer, így elhanyagolhatóak, ezért kőből készültek a falak például.
Ezekben tárolták régen az élelmiszereket.
Hatalmas volt maga a palota komplexum! Rengeteg rejtett udvar, épület stb tartozott hozzá, úgyhogy mire azt hitte volna az ember hogy elért a túloldalára, rájött hogy még a felénél sincs... Eléggé elfáradtunk... Közvetlenül a palotához kapcsolódik a Néprajzi Múzeum, így bementünk oda egy kávéra mert túl nagy lett volna körbejárni...
Innen elindultunk a másik paloták felé, amik UNESCO Világörökségek, de útközben elcsábultunk az Insangdong nevezetű művészeti városrész felé. Televolt minden eredeti design dolgokkal, úgyhogy vettem is egy fülbevalót, ami másnap szétjött de már megragasztottam.
Ez volt a legviccesebb bolt az egész városrészben, ezek a rudak kukoricapehelyből készültek és elég kemények voltak, úgyhogy vanília jégkrémet nyomtak beléjük és úgy kellett megenni XD A formájuk pipa alakú volt, a kép alján látható szívecskék fele... Az arra járó turisták azokon nevettek akik ezeket ették, mert elég érdekes látvány volt...
Innen elindultunk megint a paloták felé, de eltévedtünk és inkább beültünk enni megint XD
Koreai gyoza... Egész finom volt, persze ebben is kimchi volt belül. Viszont a húsok voltak a legjobbak, az tuti!
Végül elindultunk visszafelé, hogy odaérjünk a Myeongdong városrészbe, ami olyan mint Shibuya vagy Harajuku Tokyoban...
Útközben kisütött a nap és elég szép helyeken sétáltunk el :)
Koreának van azért egy elég Délkelet-Ázsiás oldala is... Ez a rongyokat teregető bácsika a belváros közepén volt egy forgalmas út mellett...
Este megint enni voltunk (meglepő? :D) a sok vásárlás után, mert Myoengdongba nem megy el úgy az ember, hogy nem vesz semmit. Azt hiszem minden onnan kezdődött, hogy kiléptünk ebből az étteremből...
Koreában nagyon olcsók a kozmetikai termékek, sminkek, szivacsok stb... Ami itt 3000 yen, ott 160 yenért megvettem, valamint a színvilág és a divat is jobban hajaz az európaira. A Nike kollekció is más volt, úgyhogy a végén vettem egy edzőnacit is. :D
Emellett rengeteg körömlakkot, arcmaszkot, arcpakolást, egy párnát (no comment, megbántam).... fülbevalókat, új piercingeket mert ezeket Japánban nem láttam még sehol, hajpántot, nyakláncot stb...
Szóval jól telt az idő xD
Másnap elmentünk Itaewonba, a külföldi negyedbe, mert itt rengeteg amerikai lakik meg errefelé van a bázis, úgy tudom. Érdekes volt, mindenféle amerikai lánc, Tacobell, stb....Megkóstoltuk a Meki itteni menüjét, a bulgogi burgert, ami egész jó volt, aztán körülnéztünk... Jó hangulata volt a helynek, de már elegem volt a vásárlásból, meg abból hogy itt sem voltak jók a méretek sok helyen.
Ilyen divatos modern hangulata volt a helynek...
De inkább beszabadultunk egy szupermarketbe és bevásároltunk koreai ételekből.... Van csípős szószunk a BBQhoz, meg csípős ketchup meg vettünk mindenféle energiaitalt, volt olyan Monster amire az van írva hogy Javan - coffee + energy drink...A színe tényleg jávainak hangzik. Ebből annyit vettünk, és a végén hazahoztuk mind, de a Hiroki táskája 16 kg lett, pedig odafelé 8 volt...HAHAHA
Találtunk pár nem túl bizalomgerjesztő selyemhernyó konzervet is.... brr...
DE! Volt vaníliáscukor amit itt nem árulnak úgyhogy vettem is két nagy csomaggal :D
Ismét kaja: ilyen a bibimba összekeverve. :)
Ez meg a gimbap, a koreai sushi...Esküsznek itt hogy húú mennyire különbözik, de annyi a különbség hogy nem hal van benne. Fini volt :)
Amúgy az algalapról, a noriról, amibe bele van tekerve.... A koreai nori finomabb mint a japán, mert sós és így van íze :) Itt is sokan eszik meg ételekbe használják, de sokkal olcsóbb kint venni.
Ennyi kaja meg shopping után hazamentünk és estig pihentünk, majd elmentünk Hongdae városrészbe és találkoztam egy Ilayda nevű török barátnőmmel, akivel még anno 2008ban Isztambulban ismerkedtem meg. Ő 1 éve kint él már Szöulban és az AFS Korea munkáját segíti.
Elvitt minket egy jó kis bárba, meg körbevitt a városrészen...
Ez elvileg nagyon híres és népszerű XD Nekünk köszi nem kellett belőle, mentünk inkább egy jó bárba, ahol őt ismerik így mindenféle kedvezményt kaptunk, ettük picit meg söröztünk, iszogattunk, beszélgettünk végül mivel ő nem szeret clubokba járni, ezért mi ketten a Hirokival bementünk egy klubba.
Nem volt nálam semmi útlevél vagy személyazonosító okmány, mondom ezt a securitysnek, erre: "Oh, no passport? No papers? Come on in!!" Nagy mosollyal beengedett. XD
Jó volt a hely, sokkal többen voltak mint a japán klubokban és a zene is jó volt, bár a bárban még jobbat toltak....Volt pár kalandunk itt is, majd 4 körül elhagytuk a helyet és mivel nem járt a metró, megpróbáltunk taxit fogni de senki nem állt meg nekünk, mert külföldiek voltunk... -.- Végül nagynehezen elvittek a Téli Kapuig, mert csak azt tudtuk elmagyarázni, és reggel 5kor elég részegen/fáradtan/másnaposan visszaértünk a hotelbe.
9-kor fel akartunk menni a Seoul Tower-be, de nem jött össze... inkább ettünk egy utolsó finom BBQt:
Ez a kaja a yukke, ,nyers marhahús végülis bibimba módra elkeverve mindenfélével... Nagyon jó volt és ez egy jó nevű hely volt ahova bementünk (ez nem volt olcsó, a többi igen xD) úgyhogy a hús is mind elsőosztályú volt.
Innen a reptérre mentünk és 3 körül fel is szálltunk a gépre majd 10 mp-en belül bealudtunk. xD
A reptéren pont volt egy bemutató, a császári család felvonulását imitálták,,, szerencsénk volt hogy láttuk, elég szép volt.
Összességében nagyon jó volt és legközelebb, mert lesz legközelebb, már tájékozottabbak leszünk és megnézünk más részeket is mert kevés is voltaz idő meg minden tervezés nélkül mentünk, így 1-2 városrészt láttunk csak. Gangnamba is el akartunk menni, ez Déli oldalt jelent, mert a folyó déli oldalán van amely keresztülszeli Szöult. Itt is sok club van de főleg elegáns meg módosabb fiatalok látogatják őket, úgyhogy PSY ennek a paródiájára készítette a Gangnam style számot, haha.
A gyomornak idő kell mire hozzászokik a csípős ételekhez, ez egy tény.... De ettől még nagyon finomak.
Mikor visszaértünk Japánba, egyenesen Saga felé vettük az utunkat, mert itt lakik a Yoshiki, a fogadóöcsém aki a családomnál lakott egy évet Magyarországon. Júliusban jött vissza Japánba és már keményen jár edzésre meg suliba.
Nagyon aranyos volt a családja, elvittek minket Arita városba, ahol a híres Arita porcelánt készítik
Az egész város lényegében egy hosszú utca, és minden ház egy másik gyárat illetve boltot jelent.
Olyan régi helyekre vittek minket, amik még anno a Holland Kelet-Indiai Társasággal is üzleteltek, illetve Maisennel és Herenddel szoros kapcsolatot tartanak fenn. Mikor mondtam hogy magyar vagyok, egyből mondta az idős bácsi hogy óó, Herend! Jönnek minden éven Maisenből és néha Herendről is művészek ide, illetve Japánból is mennek Németországba hogy tanuljanak egymástól... Na ezt sem tudtam például!
Hopp egy írisz :)
Hazafelé megálltunk ebédelni, és Saga-gyut ettünk. Ez a wagyu egy híres fajtája, csak mi eddig nem ismertük és isteni finom volt! BBQ volt ez is, így a szelet husit magunknak sütögettük meg a középső rácson... Viszont ez a sagai marhahús egyszerűen elolvadt az ember szájában, nem csodálom hogy híres!
Szóval szép élményekkel, a következő nap elindultunk Kumamotoba. Itt szintén egy jó barátom él, illetve csak a szülei voltak otthon illetve egy ausztrál srác aki szintén pár napra látogatott oda. Nagyon kedvesek voltak és ott maradhattunk 1 éjszakára.
Elmentünk előtte megnézni a Kumamotoi várat, amit én már 2010-ben láttam, úgyhogy fényképek is ott találhatóak.
Másnap reggel kivittek kocsival a repülőtérre, mert a Ben is pont oda tartott, ő Okinawára mi meg Tokyoba akartunk eljutni... Az ő gépe felszállt, a miénk nem. -.- Pedig a tájfun előző este elvonult Kyushu fölül úgyhogy nagyon dühítő volt. Szóval mit volt mit tenni, megreggeliztünk és elmentünk Dazaifube, ami egy város Fukuoka prefektúrában, kb 20 percre Hakatától ahol mi voltunk.
Itt található egy templom, és az ebben lakó isten jó szerencsét hoz a tanuláshoz, úgyhogy vettem is szerencsehozó kis izét, kulcstartószerűséget, ami itt van most az asztalom mellett.:)
Arról híres még Dazaifu, hogy itt van egy designer-Starbucks. Ez így néz ki...
Ezek voltak talán a fő pontjai a helynek..
Tanúi lehettünk egy elég ritka szertartásnak: új autót vett a pár, így felszentelik a templomban, hogy ne okozzon balesetet. Nagyon ritkán csinálnak már ilyet manapság, úgyhogy szerencsénk volt.. Érdekes látvány volt.
Elmentünk ezen kívül a Kyushui Állami Múzeumba, ami szintén ritkaság, mivel összesen 4 államilag létesített múzeum van az országban, s ez a legfiatalabb, 2005-ben jött létre.
Egy ilyen hatalmas modern épületről van szó.... Ideiglenesen megtekinthető volt egy kínai történelmi kiállítás melynek részeként az agyaghadsereg 2 darabja is itt volt, úgyhogy láthattam őket! Sajnos annyira lefárasztott a kínai történelemóra, tényleg mindent elolvastunk és megnéztünk - hogy mire a japán részhez értünk már csak szenvedtünk és pár érdekesebb darabot néztünk meg... Node... múzeumok...
Utolsó nap Hakatában volt még egy kis időnk így körbesétáltunk a belvárosban:
Találtunk egy Alient hahahah
Valamint eszembe jutott, bementünk egy kisebb étterembe ahol olyan finom bálna steak-et árultak! Puha, szaftos és nagyon finom volt.... Minden hal finom volt szinte Hakatában de ez az egyik amelyik viszi a pálmát :)
Aztán shinkansenre szálltunk és elrobogtunk Okayama városba, onnan pedig át a hídon megint Takamatsuba.
Ezúttal szép időnk volt, úgyhogy át tudtunk menni a művéseti kiállításokra a kisebb szigetekre. Naoshima szigetét választottuk:
Előtte pár kép a shinkansen belsejéről, közkívánatra:
És vissza Naoshimára:
Kusama Yayoi design - ő a Louis Vuitton új kollekciójának a tervezője, egy picit beteg nő.
Mégegy.Ez a két pumpkin volt a szigeten tőle, ezenkívül elmentünk egy nagyon érdekes múzeumba, melyben Ando Tadao műveit állították ki....
Hazafelé este találtunk egy nagyon finom helyi sört :)
Másnap elvitt a Hiroki apukája minket, a hugát, őt és engem Tokushimába, egy Naruto nevű városba ami arról híres hogy itt találkozik a Seto-beltenger és a Csendes-óceán vize, így minden nap 13.40 körül hatalmas örvény kerekedik!
Nagyon érdekes volt :) Ezen a ponton mindkét tengerben van egy 200 m mélységű árok, ezért a víz ott átbukva ekkora örvényt alkot - volt egy hosszabb magyarázat is, de tele volt szakszavakkal úgyhogy csak részben értettem. :(
De nagyon érdekes volt és utána ettünk a környéken finom friss halat, a Seto-beltengerből ahol nincs radioaktivitás veszély... nyami.
Végül megint shinkansennel jöttünk haza onnan is, mert a repülő drága és még a reptérre kijutni, plusz a Naritáról haza... nem érné meg a fáradtságot.
Ez pont 10 nappal ezelőtt volt, azóta itthon élveztük a Tájfun No. 18-t meg a boltokban a NEM fukushimai dolgok utáni kutatást.
Nem tudni mennyire súlyos a helyzet igazából mert a kormánynak az Olimpia a fontos, a tudósok szerint meg 20 évig még biztos nem tudják megállítani a szivárgást illetve stabilizálnia helyzetet..... Meglátjuk.
Mindenesetre tegnap láttam egy videót, amiben annak próbáltak utána járni hogy Korea miért vezetett be tilalmat 8 japán prefektúrából származó termék ellen. Ez a 8 prefektúra mind Fukushima és Tokyo körül található... A videóban egy sugárzásmérővel felmentek Ibaraki prefektúra északi részéhez, ami közel van a reaktorhoz, és az ott árult halakban mérték a sugárzást.... hát mindegyik az egészségügyi határérték felett volt...Hmmm... és ezek meg vannak szűrve elvileg.
Nem veszünk csendes-óceáni halat főleg nem ha Miyagi, Fukushima vagy Tochigi a származási helye, illetve ha van választási lehetőség akkor inkább a drágbb kyotoi és déli zöldségeket vesszük mert ki tudja. Senki nem veszi komolyan ezt a sugárzást, aki meg igen az már Okinawára meg külföldre költözött....
Pont egy Olimpia hiányzik még ide... -.-
Hát ennyit mára... majd jelentkezem ha lesz még valami érdekes. A jegyek kihirdetése jövő szerdán lesz, végre megtudom melyik vizsgán mentem át.. Akkor biztos jelentkezem! :)
Ja látom mégiscsak vannak képek. :) Jól nézel ki!
VálaszTörlés