Először csak egy kis túrázásra vágytam/unk de a végén az lett belőle hogy megkerestük a legmagasabb csúcsot és sátorral, hordozható gázfőzővel, hálózsákkal és rengeteg instant kajával felszerelve, 4 napra bevettük magunkat a 2200-2400 m magas hegyekbe.
Mellesleg ez az a hely ahol ez a híres hófal látható:
Nyilván augusztusban már nem volt meg (sajnos), de láttunk helyette ezernyi csodálatos dolgot ^^
Sajnos a képek majd csak később jönnek, mert a Hiroki képeit valamiért nem tudjuk megnézni a gépen, az Iphonenal készültek pedig töltődnek fel.
De amint lesznek, beszúrom őket, ígérem.
Szóval visszatérve, reggel 5-kor indultunk el a koliból, az első vonattal. 5 óra vonatozás után eljutottunk Matsumotoba, Nagano prefektúrába. Itt van egy híres vár, ha már volt időnk elmentünk megnézni.
Nagano híres még a lóhús miatt is, Honshu szigeten itt van ennek hagyománya. El akartunk menni egy lóhúsos étterembe, de pont mit ad a szerencse - aznap kivételesen zárva volt. xD
Íme a híres Matsumotoi vár. Az idő nagyon jó volt itt, 32 fok kb, meghaltunk a 20 kilós hátizsákkal.
Mindegy mert nem is volt sok időnk, Matsumotoból ment a vonatunk egy kisebb városba ahonnan busszal lehet felmenni az első állomáshoz Tateyama felé. Magát az útvonalat Kurobe-gátnak illetve Kurobe-útnak hívják. Vagy 6-szor át kellett szállni, először busszal 45 perc, majd felvonóval 10, utána busszal 20, aztán libegő... megint busz megint nem tudom mi... Összesen kb 2-3 órába telik feljutni, ami mondjuk nem rossz azért mert 2450 m magasan van Murodo állomás, ahonnan el lehet kezdeni a hegymászást és ami a legközelebb van a hegycsúcshoz.
Útközben át kell sétálni a Kurobe-gáton, ami azt hiszem Japán legnagyobb gátja.
Nézzétek csak a képeket!
Viszonyítási alapul elég sok ember van rajta.... Több mint 110 méter hosszú!
A rohadt telefonomat kivágom közben.... Nem tudok egy képet se feltölteni. Szóval a saját képek majd egyszer jönnek.
Ilyen buszok voltak az állomások között, ezek egy alagútban mentek felfelé a hegy belsejében! Nem rossz, mi? :)
Ezekkel a zsákokkal utaztunk, úgyhogy nem volt egyszerű, valamint a gátnál vettünk egy kis hátizsákot is ami jó ötlet volt, mert így a túrákra nem kellett magunkkal vinni ezt a két nagy hátizsákot.
Végül este 6 körül értünk fel Murodo állomásra, csakhogy onnan 1 óra sétára volt a kemping ahol 3 éjszakát töltöttünk.
Ez a látvány fogadott minket Murodo állomás kijáratánál:
Azt hiszem már itt éreztük hogy megérte eljönni.
Ilyen és ehhez hasonló úton sétáltunk el a kempinghez, ami kb 2200 m magasságban volt, szóval az út végén le kellett ereszkedni egy elég hosszú és meredek lépcsőn. Ezt a kellemes 50 perces sétát utána még jó sokszor meg kellett tennünk mert ementén voltak a boltok, a fürdők és a visszaút is, valamint az első napi túrához vissza kellett menni Murodoba, mert onnan indult az út.
Ez a folyó a kemping mellett volt.
Egy gyönyörű napfelkelte:) Minden reggel olyan 4.30 körültől világos volt, azonban a napnak semmi ereje nem volt így még keményen 10 fok körül maradt a hőmérséklet. 7 óra körül emelkedett a környező hegyek felé és onnantól perceken belül életre kelt minden, éreztük a melegét. :) Napközben Murodoban olyan 18 fok körüli a hőrmérséklet, ám 19 körül lemegy a nap és hirtelen 10 fokra visszazuhan. Nagyon meg lehet érezni olyan magasságban a nap hiányát. Már ha befelhősödik akkor is több fokot esik a hőérzet.
Maga a kemping nagyon cuki volt, volt egy WC meg csapok és igazi alpesi forrásvíz folyt belőlük! Visznt zuhany nem volt, szóval a közeli onsenbe, melegvizes fürdőbe kellett elmennünk. Sajnos első este nem jutottunk el mert 19-kor bezár a közelebbi, a picit távolabbi pedig 16.30-kor!! Köszi... Viszont ez Japán legmagasabban levő onsenje.
Első nap Tateyama hegyet másztuk meg, melynek 3 nagyobb csúcsa van, s mi ezek közül Oyama csúcshoz mentünk fel.
Ez a kempning, tök jó színes:) Pont 4 napos ünnep utolsó napja volt úgyhogy elég sokan voltak, de másnap reggel nagyrészük sátrat bontott és hazament.
Fent Oyamánál ilyen volt a kilátás. :) Vannak még képek csak még mindig nem szereztem meg őket...
Nagyon gyors volt a felhők mozgása és nagyon hirtelen befelhősödött illetve kisütött a nap. Lefelé menet sajnos egy erős záporeső elkapott minket, így megtapasztaltuk hogy nem elég vízálló az öltözékünk. :(
Elfutottunk a tó partján levő onsenig és forró vízben megfürödtünk, de a váltó ruha is elázott a táskámban, úgyhogy sajnos így kellett visszamenni a sátorig, és mondanom sem kell hogy amint besötétedik annyira hideg van hogy lecsapódik a pára is, szóval esélyünk sem volt megszárítani a dolgokat reggelig.
Mellesleg azért van itt több onsen is, mert a hegy egy része régen vulkán volt, emiatt van egy Jigokudani aka Pokol völgye nevű hely ahol termálgázok törnek fel olyan mennyiségben hogy már mérgező is lehet. Az út mentén ballonok voltak kifeszítve és alatta az utasítás, hogy ha keleti irányba fújja őket a szél akkor a völgy felől fúj úgyhogy veszélyes!
Nem veszélytelen a hegymászás, arra rájöttünk, illetve arra is hogy nagyon nem volt elég az az élelmiszermennyiség amit magunkkal vittünk. Fent Murodo állomásnál volt ugyan egy bolt, de drága is volt és nem is árultak ajándéknak való csokin kívül túl sok mindent.
Egy kalapot meg egy bögrét is beszereztünk, meg sonkát, reggelete virslit sütöttünk és az instant rizses dolgokat ettük, mellette meg 6-8 órákat hegyet másztunk úgyhogy igencsak éhesek voltunk. xD
Érdekes volt hogy a profi hegymászók már este 8-9 körül alszanak és reggel 4.30 körül sátrat bontva már indulnak is. Na majd legközelebb...
Második napra a Tsurugidake nevű hegyet akartunk megmászni:
Erről a kis szemétről van szó, annyira el volt rejtőzve a felhők mögött hogy alig láttuk.... Az előtte levő hegyek is jól elrejtik úghogy nagyon nehéz megközelíteni és mint látható nem egyszerű terep.
Ilyesmi részen is jártunk, de sajnos időhiány miatt vissza kellett fordulnunk. Késve indultunk és hiába haladtunk nagyon jó sebességgel, a hazaútra 3 órát kellett hagyni, és még meg is akartunk fürdeni, tehát este 7 előtt az onsenhez kellett érnünk. Így 16-kor nagyon nehéz szívvel ugyan de visszafordultunk.
Legalább tudtunk így venni pár rendes kaját meg egy pici üveg bort, amivel koccintottunk majd kidőltünk. XD
Egy Hiroki :) Az ott elől a Mae-Tsurugi, amögött van a Tsurugidake. A Hiroki jobb keze fölötti csúcs az Ippuku Tsurugi, addig mentünk el. :)
Még tervezzük hogy szeptemberben visszamegyünk és megmásszuk a hegyet mert nem hagy nyugodni minket és utána már csak jövő tavasszal tudunk menni.... Bár már most 0 fok körül lehet odafenn az idő....
Következő nap reggel sátrat bontottunk és 8 körül már úton voltunk Murodo felé. A hegy túloldalán Toyama prefektúrába ereszkedtünk le, mely csak 1 óra vonattal Kanazawától, ami mellett gimiben laktam. :)
Toyamába leérve első dolgunk volt megállapítani hogy milyen rohadt meleg van, illetve hogy éhesek vagyunk úgyhogy 4 napja először végre rendesen ettünk.xD
Következő 4 napot Kanazawában töltöttük, melyről a következő bejegyzésben írok majd, s remélhetőleg addigra meglesznek a képek is. Frissítem még a bejegyzést az új képekkel!;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése