Hát eljött végre ez idő is, minden vizsgát letudtam!
A keddi egy elég rossz befejezés volt, kiosztott 10 lapot, 2 oldal olyan feladat, hogy ott egy jogi szöveg és egészítsd ki a hiányzó szavakkal... mintha egy japán teszt lett volna. Utána meg bizonyos aláhúzott részekről kellett kifejtve beszámolni.... A végén meg 6 oldal fénymásolat a japán alkotmányjog régi meg új szövegéből és le kellett írni az alapján hogy személyesen mit változtatnék meg és mit hagynék úgy...
Ahogy vége lett rohantam is egy Kyowakoku nevű étterembe, mert az egyik óráról pár csoporttársammal ünnepeltünk...haha :D 2 órás all-you-can-eat meg all-you-can-drink.... A kaja az amúgy elég átverés volt, 6 fogás volt ugyan de csak 1-1 tányérral hoztak belőle (de az nagy adag volt), és azt ettük 5-en. Az ital részén annyira meglepődtem, mindenki rajtam kívül üdítőt ivott, én meg gyorsan rendeltem egy nagy pohár sört... Még soha nem esett annyira jól mint akkor, a vizsga után :D Egy csoportkép:
A velem szemben ülő lány meg a mellette levő srác kínaiak, a másik két lány pedig koreai :) Nagyon jól elbeszélgettünk, aztán futottam is Kokubunjibe, ott meg a Gergővel iszogattunk még...Úristen ennyit nagyon régen nem ittam, (még előtte 2 whiskey-kóla, 2 nemtudommi....) és még sör meg whisky... na mindegy. A lényeg hogy sajnos szerdán elég ramaty állapotban keltem fel 3-4 óra alvás után XD Délután 1-re be kellett mennem a suliba, mert bevettek egy olyn akörbe, ami Svédország és Japán között szervez kultúrális cserét, és ennek révén Stockholmban tölthetek majd 2 hetet fogadócsaládoknál. MUHAHAH! :) Na de elmentem a meetingre, ami végül nagyon kellemesen zajlott, a többiek jófejek! Úgyhogy összeszedem majd magam és aktívkodom.:)
Utána futás haza, összepakoltam és elindultam a Tokyo északkeleti részén levő Higashi-Jujo nevű helyre, ahol este 6-tól volt egy "pre-meeting", egy előtalálkozó az ESC (English Summer Camp)-hez, amiben részt vettem. 25-30-an voltunk kapitányok, és mindegyikünk egy 5-6-7 fős japán másodéves junior high schoolos kisgyereket kapott. Ezen a pre-meetingen ismerkedtünk meg az alapszabályokat beszéltük meg, este pedig Akabane város egyik hoteljében aludtunk.
Nagyon viccesek ezek az olcsó hotelek amúgy. Kultúráltak, csak picit régiek, de van kávé, tea a szobában ingyen használatra, van TV, a fürdőben kikészítvesampon, balzsam, törölköző, meg fülpiszkálótól elkezdve minden apróságig, de ez tényleg a minimum szintű ellátás itt... Szóval nagyon kellemes kis hely.
Elmentünk este együtt ramenezni egy német és egy francia sráccal meg egy bangladeshi lánnyal. Nagyon aranyosak voltak. Bár igazából mindenki nagyon jófej volt! Olyan jó csapattá kovácsolódtunk 2-3 nap alatt, hogy szerintem mi is meglepődtünk... Mindenki aktívan facebookot cserélt, és kiderült hogy 2-en is itt laknak Kodairában illetve mellette. :)
Most hogy le lettek tudva a vizsgák, annyira jó kedvem volt és úgy érzem hogy a legjobb formámat tudtam hozni, és ennek köszönhető talán... De annyira sok dolgot tanultam, és 1 nap után már úgy voltunk ott mintha ezer éve ismernénk egymást.
A program nagyon kemény volt, minden este 10.00 körül értünk a szállásra, ami a gyerekek szállásától 20 percre volt busszal, és még utána kellett fürdeni stb.Lányok, fiúk külön házban aludtak, viszont bent futon volt csak, meg rendes tatamis szoba. 3-an voltunk egy szobában, egy ukrán meg egy thai lány meg én.
Mindig éjfél múlt mire ágyba kerültünk és 5.15-kor volt a kelés. 6.00-ra már a gyerekek szállásán kellett lenni, hogy 6.30-kor megkezdhessük a reggeli tornát. :"D
Voltunk velük erdőben túrázni, ma pedig egy állatkertben Saitama prefektúrában.... Úgy leégtem kevesebb mint 2 óra alatt...:/ Az orrom jobb mint Rudolfé.
No de a tábor csúcspontja pénteken volt este, mikor be kellett mutatniuk egy programot amit csütörtökön meg pénteken napközben gyakoroltak be. Ezt a kapitány (tehát mi) választottuk ki:
Itt a nagy csapat. :D
Én a csapatomnak magyaros műsorként azt találtam ki, hogy a Megy a kislány a folyóra című dalt énekelve, körtánc... 2 kör, a 3 fiú belül, 4 lány + én meg a külső körben... Végül a ritmust meg még a dalszöveget is tök ügyesen megtanulták, de a japán gyerekek iszonyat lámpalázasak, és nem munkál bennük a "legalább mindenki előtt nem égetem le magam" szellem, hanem ahogy a többiek nézik őket, úgy nem tudnak teljesíteni. Szóval semmit se énekeltek szinte és a táncot is elszúrták, ami a próbán tökéletesen ment. XD De nagyon arik voltak... Végül a Tom, az egyik francia srác csapata nyert, ő egy francia ilyen szurkolótáncot tanított nekik...
Ma reggel amúgy a 6.30-as reggeli torna a Macarena volt. :D Megtanítottuk a gyerekeknek...
Macarena tánc
A kalapos srác nigériai :) Otthon egyetemen szokott tanítani, de itt most cserediákként van... Találkoztam ezenkívül egy örmény lánnyal az egyetememről, úgyhogy vele is biztos hogy össze fogunk még futni.
Aki itt lakik a környéken ő pedig egy üzbég lány.:) Annyira sok nemzet, és annyira sok dolgot tanultam ezekről az országokról... A Samuel, a nigériai srác nagyon sokat mesélt az otthonáról, ételekről, szokásokról, mindenféléről... Annyi mindent nem tudok/tudunk még a világról. A bangladeshi lány mesélt az ottani utakról, látványosságokról... Az utakról azért,mert ő Saitamában tanul útmérnöknek (ez a magyar szó?:"D angolul is elfelejtettem már hogy hogy van helyesen...) azért, mert annyira sok a gyalogos gázolásos baleset, hogy ezen szeretne változtatni.
A többiek is annyira nyitottak és barátságosak voltak... Végig angolul kellett beszélni, ami jól is jött... Csak most meg hazajöttem és vissza kell állni arra hogy csak japán... És közben magyarul írok blogot és 4 napja 4-5 órákat alszok... Huh.
Néha kicsit összezavaró ez a váltás.
Jövő héten végig Saitama prefektúrában leszek, angolt fogok tanítani a változatosság kedvéért megint junior high school 1-2. éves gyerekeknek. Ez olyan lesz mint a Sendaii volt, ugyanolyan kiejtésgyakorlatok, meg hasonló feladatok úgyhogy legalább tudom mire számítsak. 5 napon át azért az is kemény lesz.
És végül egy kép a csapatom egy részéről:
Ez a napszemcsi az új trademark jelem... 8D

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése