2012. május 15., kedd

Hawaii táncbemutató

Jól kezdődött a hét :) A tolmácsolás alatt megismerkedtem egy hölggyel, aki az interjúkat rendezte, menedzselte, és szerzett nekem meg pár barátomnak belépőjegyet egy hawaii énekes & hula táncos koncertjére Shinjukuban. Kanoe Miller azt hiszem a táncos/énekes neve, és nagyon nagyon látványos volt. Ez a hawaii zene tipikusan az amit hallgatva az emberel akar dőlni a tengerparton a pálmafák alatt és a háttérben hallgatni... A tánc is nagyon szép volt, jaj elmegyek én Hawaiira még ebben a 4 évben!


Ez volt a színpad, kicsit sem hawaiias, de nagyon szép. :) Végül 4en mentünk, egy finn lány, egy ausztrál lány, egy japán barátnőm meg én. Bánhatják a többiek hogy nem jöttek hehe

Átsétáltunk a híres/hírhedt Kabukichon. Azt kell tudni róla, hogy lányoknak nem ajánlatos arrafelé sétálgatni... Így 4en nagyon vicces volt, főleg hogy angolul beszéltünk, és viszonylag korán voltunk ott, nem az éjszaka sötétjében. Mindenhol love hotelek voltak, illetve ilyen kinyalt host srácok. A hostok ilyen nagyon szép/helyes srácok, akik az utcán állnak és kalauzolják be a lányokat a host bárba, ahol jó sok pénzért elbeszélgetnek velük, kedvesek, bókolnak meg meghívatják magukat ilyen-olyan italokra... Minél drágább, annál jobban örülnek neki. Láttam egy hirdetést, "első alkalom 3 ezer yen" ehehe... Sajnálom azokat a lányokat akiknek ide kell járniuk pár szép szóért, de elég sokan vannak mert virágzik a business. Idős hölgyek, fiatal csajok akik csak kötetlen flörtölésre vágynak, stb... Van a hostoknak a női változata, a "kyabajo". Ezek a lányok mindig csinosak, kedvesek, viccesek, meghallgatják a stresszes kis üzletembert... Mindig van hozzá pár szép szavuk még ha az asszonynak már nincs is.. Jól fel van építve ez.
Kabukichoban sétálgatva az épületek feliratait nézve, tényleg a fele love hotel volt, a másik fele meg a host clubokon kívül sztriptízbár meg egyéb fura hely amiket nem is akarok inkább tudni hogy pontosan mi...

Az állomás körülvégül benéztünk egy cipőboltba és vettem két pár cipőt. XD Egy rózsaszín esőcsizmát, (nem gumicsizma! ez egy szép vízálló cipő :)) meg egy kék tornacipőt... majd legközelebb lesznek képek.

A vacsi egy Freshness burger volt, ez most elég híres itt... én tegnap hallottam először mondjuk.


Alkoholmentes sangria és spanyol sonka illetve hokkaidoi mascarpone töltelékes hamburger :D Ami olyan kicsi volt hogy vettem még egy sajtburgert is utána... Azóta is kivan tőle a gyomrom. x_X Legközelebb elég lesz a sajtburger...

A mai nap eseménytelenül telt, kondiztam egy jót... szálkásodom!! Mindig megcsinálom ezt a testzsírtömeg mérést, és határozottan javuló tendenciát mutat.. )Persze fenntartásokkal kezelendő no de akkor is.

A suliról akartam még írni valamit... Ma tök jó volt az egyik óra, amin eddig elég keveset értettem, a mai témát kapizsgáltam és a tanár mostanában felszólít folyton. :D Véletlenül rájött hogy tudok japánul? Azóta ha lapít a csoport (a 300 fős előadóban úgy értem.. xd) akkor oda szokott jönni hogy "na és te mit gondolsz?". Úgyhogy most felkészülök majd aktuális témákból, meg előre elolvasom a tankönyvet hogy a szavakkal tisztában legyek... A japán szótáram ugyanis eddig az atomfegyverekkel meg a nemzetközi politikával kapcsolatos kifejezésektől nem hemzsegett túlzottan... Na de most igyekezni fogok majd. Ez nagyon meghozta a kedvemet:)

Pont erről volt szó a reggeli japánórán, amin mellesleg 34 pontom lett az 50 pontos kanji/nyelvtani teszten!- hogy a nyugati emberek a dícséret, a keletiek pedig inkább a szidás hatására tudnak mindent beleadni. Egész érdekes. Szeretem a keddi japán órákat, mert mindig a japánokról olvasunk valamit, aztán megbeszéljük az összes jelenlévő kultúrára levetítve. Ami koreai, kínai meg magyar úgy általában.. :D

Na de egyenlőre ennyit, remélem sikerült érdekes formában leírni.. hehe Holnap megyek a bevándorlási hivatalba, a belépési engedélyért, ugyanis június végén irány Thaiföld, Bangkok 5 napra! :) És amilyen mázlim van, 2 hétre rá változik a rendszer és már nem lesz szükség ilyen újrabelépési engedélyre... damn.

2 megjegyzés:

  1. Határozottan érdekes lett. Benneteket nem szólítottak le a hostok?
    A nyugati keleti motívációról: A hong kongi diákunkat igenis motíválta a dícséret (talán nem volt eléggé keleti?)
    A

    VálaszTörlés
  2. Deee, csak direkt angolul beszéltünk és úgy tettünk mintha nem tudnánk mit akarnak. Jobb a békesség.

    Hmm, ez igaz... Beszéltünk erről is, hogy lehet hogy ez nem egy helyes csoportosítás, mivel a koreaiak közül is volt akit a dicséret jobban motivált, illetve felhozták azt is, hogy ha leszidás után igyekszik az ember, az valóban motiváció-e vagy dac/harag/keserűség? Szóval elképzelhető...Viszont ha hong kongi akkor elég erős nyugati beütéses környezetben él. :D

    VálaszTörlés