Megint jelentkezem. Annyi minden történik, a végén nem tudom hogy fogom ezt észben tartani hehehe
Ma voltam a kezdő francia órám, Philippe Detain tanárúrnál, aki picit beszélgetett velem franciául és mondta a felelős tanárnak, hogy mindenképpen a haladó csoportban van a helyem. Most úgy bemutatnék annak a japán pasinak, amiért anno valami régi francia szöveget tolt elém hogy fordítsam le :@ Csak mert azt nem értem, nem jelenti hogy semmit se tudok. Azért így kellemesebb lesz, bár majd neki kell állni tanulni. :) No de... sebaj.
Majd felveszek később németet is, szinten tartás végett.
Így már megint változott az órarendem, le kellett adnom az International Political Economyt :( Azért fáj a szívem... na de majd jövőre! Amikor japánul is jobban fogok tudni. Viszont.... csütörtökön ebéd előtt végzek!!! Kajálok aztán go hazaaaaaa <3 És esetleg tudok majd dolgozni azon a napon. Ami nagyon jó lenne. Viszont elég idegesítő, hogy 12.05 és 14.40 közt egyik nap sem lesz órám... mindig ott kell maradni egy jó hosszú lyukasóra után egy 4. órára >.<
Ma délután 5kor volt egy welcome party a cserediákoknak, most a Kunitachii kollégiumban, ahol az Andi lakik. Egész jó az a hely, kicsit nemzetközibb, meg családiasabb, mert kisebb. Viszont azért a miénk jobb állapotban van. Nem volt pia, mivel hivatalos rendezvény, viszont mi az Andival jól vettünk előtte egy Asahi sört és azzal a kezünkben sétáltunk be... ehehehe megjött Magyarország!!! xD Na de semmi baj nem lett, csak nevettek az emberek. Volt sok ilyen kicsi pizza, amik 15 perc alatt fogytak el kb ahogy az éhes cserediák had rávetette magát.. Valszeg japán étvágyra vásároltak, mert nagyon kevés volt. Aki meg késett annak chipsmorzsa se maradt. :DDD
Jó volt ez az est, mert megismerkedtem a többi európai meg ausztrál, stb cserediákkal is végre, mindenkivel ment a nagy FB csere, meg ugye hogy ki mit tanul, meddig van itt.. Úgy néz ki jobbak vagyunk az Andival az egyik ausztrál kutató srácnál aki a régi japán kultúrát kutatja... MUHAHAH Úgy értem japántudásban.
Végül este 9kor indultunk el haza bicóval a Jake-kel, az egyik amerikai sráccal. Mutattak nekem egy rövidebb utat a suli felé (biciklis utat) és mi ketten voltunk elvetemültek eléggé hogy így is hazatekerjünk úgyhogy megmutattam neki is az utat. Tiszta jó.. Nem annyira szűk mint a főút. Nevetséges komolyan, halálfélelme van az emerbnek hogy át tudja-e préselni magát az oszlop meg a kerítés között.. Ha egyenesen mész épp igen..:D
És a legjobb: az egyik srác, elsőéves jogon van ő is és koleszos, tőlem kérte el a polgári jog jegyzeteket. :D Még jó hogy 80% japán 20% magyar... No de sebaj, én örültem neki hehehe. Holnap megint óra úgyhogy.... x_X Japán is lesz, kettő is... Ajaj..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése