Elnézést hogy eltűntem egy kicsit :) Mostanában ki sem látok a munkából...
25-én kedden volt az IMF-es dolognak az első orientációja. Azt már szerintem írtam hogy felvettek önkéntesnek, sikerült a dolog. Most volt az első önkéntes kiképzés. Körülbelül 100-an voltunk ott, és ez ráadásul a második turnus volt mert a többiek (többek közt egy ismerősöm is) hétfőn vettek részt ugynanezen.
Teljes puccban öltönyben kellett megjelenni reggel 9.30-kor a Yurakucho állomás melletti egyik minisztériumi épületben, ahol beültettek egy terembe és megtudhattuk végre hogy ki melyik ország küldöttjeire fog "vigyázni". Mily meglepetés, enyém lett Magyarország. :) Így már hivatalosan is elmondható hogy én leszek a magyar IMF küldöttség kapcsolattartó személye, aki a napirendjüket fejből fogja majd tudni és megszervezi az eljutásukat a helyszínek között, elmondja a sofőrnek hogy hova kell mennie, stb stb. Mi fogjuk őket várni a repülőtéren is, és október 6án, a 2. kiképzésen derül ki a pontos napirend. Maga a plenáris ülés október 12-én kezdődik, az lesz a legfontosabb, legmozgalmasabb napunk, ám október 8-tól tartanak különböző gyűléseket és előadásokat, melyeken a részvétel nem kötelező. Kíváncsi vagyok hogy a magyar delegáció végül kikből fog állni és mikor fognak megérkezni....
Reggel az odafelé úton gondoltam rá mondjuk hogy mennyire undorító a reggeli vonaton nyomorogni... A kolitól Kokubunjiig az egyszem megálló borzalom volt. Nem kell ide vonatba bepréselő emberke... az utolsó ember nagyjából nekifutásból kenődik be a vonatba... Teljes erővel benyomva az előtte állókat... fantasztikus érzés. Szerencsére a Chuo-vonal amivel egészen Tokyo állomásig mentem nem volt ennyire zsúfolt, meg is haltam volna.
A beperéselő emberkék viszont azt hiszem léteznek, viszont csak a metróknál használják őket.. Azokon azt hiszem még többen utazhatnak reggel.
Végül visszatérveaz IMF-re, minden megjelent liason (ez a hivatalos neve ennek a kapcsolattartó pozíciónak) "kapott" egy-egy országot... A barátaim közt volt aki Egyenlítői Guineát, másik Dzsibutit, Paraguayt illetve Norvégiát kapták.. Megismerkedtem egy csomó emberrel más sulikból is, egy fiú aki mellém sodródott mondjuk pont Hitotsubashis volt és még ismerte is az összes felsőbbéves barátomat. Nagyon illedelmes srác volt, minden ajtónál előre engedett (Angliában beleverték a ladies first fogalmát), vicces is meg simán elbeszélgetett a lányokkal.. Ilyen is van. Hm. A lányok akikkel megismerkedtem szintén nagyon arik voltak, beültünk a végén a Starbucksba dumálni egyet. Egyikük 4 évet Indonéziában 3 évet pedig Szaúd-Arábiában élt, a másikuk pedig a császár unokájának a barátnője... :D Nem semmi emberek.. De annyira aranyosak!
Meglepődtem hogy én voltam az egyetlen külföldi az összes önkéntes között. Ha voltak is, csak ázsiaiak...
Elég érdekes volt így a kezdetkor a megnyitó beszédet hallgatni, ami lényegében egy jó nagy lecseszés volt, hogy "Mi most a Japán államot képviseljük, és a küldötteknek nem számít hogy ki, alkalmazott vagy önkéntes követ el udvariatlanságot vagy vét hibát, Japánt fogják hibáztatni"... Tehát a japán állam alkalmazottja vagyok jelenleg... :) Nagyon fontos számukra hogy ezzel a plenáris üléssel megmutassák a világnak, Japán visszatér a tsunami után! Hát rajtam ne múljék, én mindent megteszek majd...
Utána gyakoroltuk az illemet, a megfelelő meghajlást, névjegykártya átadást, a repülőtéren várakozást, a helyes ülést, sőt egyszer még a bemutatkozást is el kellett játszanunk. Elég vicces, viszont szerintem a maga fura módján hasznos volt. A tréner nő mondta hogy pár éve Okinawán vett részt egy világkonferencián és akkor lifteslányként napokat kellett tréningre járnia.... Hogy azt betanítsák neki hogyan kell viselkedni, mit kell mondani stb... (Erre mindjárt visszatérek még).
Október 6-án még több részletet tudunk meg, illetve körbevezettek minket a helyszínek között, hiszen mindennél jobban kell ismernünk az útvonalakat. Kaptunk nagyon sok papírt is amit itthon el kell majd olvasni, mind a parkolásra vonatkozik, hol állhatnak meg a küldöttségek autói stb.. A mi dolgunk lesz majd ugyanis időre odarendelni az autót, melyet a Japán állam biztosít minden delegációnak... És bizony a forgalmi viszonyoknak megfelelően több helyre jöhet az az autó... Még akkor is ha van neki VIP hely.
Ezen kívül van a protokollról is elég sok benne, melyik oldalon illik sétálni, stb stb, nagyon sok hasznos dolog.
Nagyon várom már ezt az ülést.
Visszatérve az ez utáni dolgokra... Jelenleg a Tokyo állomás közelében levő Takashimaya nevű nagyon híres régi bevásárlóközpontban dolgozom.
Ebben az épületben. A herendi porcelán japán forgalmazója minden évben mesterfestőket hozat ide Herendről, akik több héten keresztül más-más helyszíneken festenek porcelánt, ezáltal is népszerűsítve a márkát. És én az illető mesternek tolmácsolok. Nagyon jó munka amúgy, szombatig csinálom majd meg októberben majd párszor, viszont elég fárasztó. Rengeteget kell beszélni a vevőknek és mivel sokszor nem kérdeznek, el kell kezdeni magyarázni hogy éppen mit csinál, árnyékolás, satírozás, stb és ugye a motívumokat kell tudni, a festékalapanyagokat, szóval van szakszó bőven. Nagyon sok öreg néni vásárol errefelé, és rengeteg rajongója van Herendnek!
Akkora szégyen hogy otthon nincs méltón megbeszülve. Egész Ázsiában, Taiwanon is képviselő Magyarország nevét és nagyon nagyon pozitívan és jól teszi. Sok vevőnk járt már Herenden, ott is vásároltak és azóta gyűjtik.. A megbecsülés alatt persze nem azt értem hogy vegyen mindenki 40.000 forintos herendi porcelánt, csak értékelje, meg esetleg a hungaricumok közé felvehetnék már... Ha ez nem hungaricum, akkor mi?
Nagyon sok érdekes dolgot hallok meg tanulok így munka közben, úgyhogy élvezem minden percét... Reggel viszont korán indulok a csúcsforgalomban, este meg szintén a csúcsban jövök haza úgyhogy wááá azt az egyet nem élvezem... Nyomorogni a vonaton... :/
Ma hazafelé viszont nagyon vicces dolog történt: Minden nap kosztümben járok dolgozni:
Ennél nincs jobb fényképem (azóta már nincs fehér lopásgátló a blézeren, már megvettem :D),viszont nagyjából így nézek ki. Azóta annyian megnéznek!! Hihetetlen... Pedig Tokyoban nem szoktak. Múltkor rámköszönt egy kissrác itt a koli mellett, meg egy öreg bácsi is az állomásnál... Eddig valahogy sosem volt semmi hasonló. No de igen, ültem a metrón és a mellettem levő srác (akire azt hittem hogy japán) megszólalt tökéletesen angolul, hogy "Nem lehetetlen Japánban munkát találni japántudás nélkül?" Aztán elkezdtünk beszélgetni, azt hitte amerikai vagyok, és a kosztüm miatt meg hogy itt dolgozom.. Úgyhogy belementem a játékba és mondtam hogy igen, tolmács vagyok, itt jártam egyetemre... blabla.. Ő meg Szingapúrban dolgozik amúgy, csak a barátnője miatt van itt. Vége is lett a beszélgetésnek csak a lényeg hogy először azt se tudta hogy nem amerikai vagyok, meg dolgozó embernek nézett... Azért számomra ez egyetemista elsősként 20 évesen elég vicces. A nénik a boltban is folyton azzal vannak elfoglalva hogy "Hol tanultál japánul?" meg mindenki múlt időben beszél róla hogy "itt jáRTÁL egyetemre?"...
(Sok nénire itt rászólnék hogy HELÓ MELLETTED FESTENEK EGY EREDETI HERENDI PORCELÁNT, AZZAL TÖRŐDJÉL!!! de hát sajnos nem tehetem)
Szombatig dolgozom még, egy nap pihi aztán hétfőn kezdődik megint az egyetem.
Jaj fontos dolog!! Megvannak a jegyek. Tegnap kerültek fel a netre, és meglepően jók! Oké az átlagom az 2,58 a 4-ből, de ez azt hiszem tökéletes, ahhoz képest hogy csak így idecsöppentem áprilisban.
Itt A-tól F-ig osztályoznak, és C-nél nincs rosszabbam. :))
Japán, Alkotmányjog, Polgári jog meg Jog és társadalom C lett, a japán az a hülye szódolgozatok miatt amikre nem tanultam... kicsit rosszul esik.xD A többinek viszont még örülök is!! Majd lesz ez jobb, de ez egyenlőre nekem tökéletes.
Meglepő módon Japán közigazgatás, Jogi japán, Francia, Modern politika és társadalom meg Japán kommunikáció az B, ez mintha 4-es lenne otthon. Az elsőre vagyok a legbüszkébb, arra keményen tanultam és egy órát hagytam csak ki egész évben, azt is Thaiföld miatt.
A másik Francia meg az angol nyelvű órám meg 5-ös lett, azaz A.
Koreai meg tesi jegy az még nincsen, mivel ezek egész éves tárgyak majd csak a legeslegvégén lesz. De addig is... 26 kredit már megvan! (Plusz a tesi 2, a koreai meg 4, úgyhogy a tesit azt nem bukhatom el már, a koreait meg igen...)
Szóval ilyen jegyek fényében nyugodt szívvel kezdem meg a téli félévet majd. Nem lesz sok órám mert összesen 18 kreditet tudok felvenni, és annyit tervezek is. Majd a német órákat is felveszem kedvenc tanáromnál aki törzsvendég a bárban. :))
Eddig ilyen dolgok történtek, meg történnek, most viszont gyorsan kiszedem az ingemet a szárítógépből és megyek aludni hogy a holnapi vendégeknek is kedvesen és mosolyogva tudjam magyarázni a bécsi rózsa motívum festékeinek alapanyagát...:D Még jó hogy a festő nagyon jó fej és jól megvagyunk... Elszórakoztatjuk egymást...
Majd amint géphez jutok írok még, csak a svéd családjogról kell előadást készítenem a kedvenc MOS klubom számára, akik szombat-vasárnap elmennek táborozni. Sajnos a munka miatt nem mehetek, de nem veszítek sokat... Japánban nagyon menő ez az "utazzunk el és tanuljunk ott és hívjuk ezt táborozásnak" nevezetű dolog, amire nem vagyok kíváncsi.
No de jóéjszakát, amint lesz egy kis időm elmagyarázom ezeket összeszedettebben is... Ha van valami ami nem tiszta azt kommentbe írjátok le nyugodtan, akkor visszatérek rá.:) Az IMF-ről nem tudom hogy mennyit írhatok majd, mivel titoktartási fogadalmat kellett aláírnunk...
.JPG)
