Végre először részt vettem az "Okanmeshi" nevezető programon. Ez egy kunitachi városi civil kezdeményezésből alakult ki, mikoris helyi anyukák, háziasszonyok és diákok ültek össze, hogy elgondolkozzanak, hogyan tudnának valamiféle közösségi programot szervezni, ahol az egyetemisták (akik többségében vidékről érkeznek és csak pár évet töltenek Kunitachi városban) és a helyiek jobban megismerkedhetnek egymással. Itt jött elő az ötlet, hogy "olyan ételt szeretnék enni, amit anyukám csinál otthon". Erre kitalálták az anyukák, hogy havonta 1-2-szer szerveznek egy főzős napot/délutánt, ahol helyi ételek illetve tradicionális japán dolgokat készítenek a diákokkal.
Ez már 3 éve elkezdődött, és egyre jobban elhíresült Tokyon belül is.
Csináltak már eddig gyoza tésztát, rament, mindenfélét, de én eddig sose jutottam el rá.
Most végre elszántam magam és gondoltam, hogy udont aztán úgysem nagyon fogok máshol házilag készíteni.
Ez egy picit különbözik a rendes udon tésztától, ami Kagawa prefektúrából származik, a sanuki udon, mivel azt 1 éjszakát kelesztik mielőtt kiszaggatnák. Amit mi csináltunk ez a "tama soba" nevezető tészta. Ebben nincs só, tehát nem áll el sokáig, a tészta lisztból, vízből és tojásból áll.
Ehhez főznek egy erősen sós, szójás szószt és ebbe mártogatva fogyasztják.
Első lépésként kimértük a lisztet. Két színű is volt, mivel 2 kg az helyi búzából készült, úgyhogy barnás színe volt - valószínűleg teljes kiőrlésű. Helyi famerpiacon vette az egyik anyuka.
A másik, amiből fehér tészta lett, az a sima bolti liszt.
A legjobb része az udon készítésnek, a taposás. 500 g liszthez, évszakfüggő, de télen kb 170 ml vizet kell adni. A vízbe ütjük bele a tojást, jól összekeverjük és apránként adagoljuk a liszthez. Miután összeállt a tészta, beletesszük egy üres rizses zacskóba és kb 30 percen keresztül tapossuk :D Hogy minden apró lisztcsomó elsimuljon.
Így néz ki az elkészült tészta. Közben 5 percenként ki kellett venni a zacskóból, összehajtani és visszatenni újra.
Ezután lisztezett felületen kinyújtottuk, majd ahogy az a bal oldalon látszik, harmonika szerűen összehajtottuk. Ezt kell majd felszeletelni.
Így néz ki a nyers tészta, miután felvágtuk. Jól be kellett lisztezni, hogy ne ragadjon össze, majd miután felvágtuk és fellazítottuk, még adni kellett hozzá a lisztből. (Én gyúrtam és szeltem a jobb alsó edényben levőt)
Ezután jön a főzés.
Forrásban levő vízben kb 11-14 percig kell főzni, míg megpuhul. A tészta vastagságától is függ. Látható hogy a barnás tészta vastagabb lett, mivel az a liszt kevesebb folyadékot vett fel, és nem lehetett annyira kinyújtani.
Amúgy az én általam készített tészta készült el először :D
Elkészült! Ez az én tésztám :D
Mellezte a barna színű leves, az a szójás szósz. Szeletet metélőhagyma illetve majonézes tökpüré volt hozzá.
Jó sokan lettünk a végére, 12-15 fő. Még így sem bírtuk megenni az összes udont @.@ Kb 3 kilót hoztak az anyukák és ebből 6 hatalmas edény lett... amiből sajnos 1,5 edénnyi megmaradt... majd ma vacsira megesszük. :D
A szójás szószban padlizsán meg darált sertéshús volt...
Végül este 11ig a koliban maradtak és még a végén beszélgettünk, tervezgettük hogy legközelebb mit készítsünk. November 15 a következő főző óra. A karácsonyi kiadás december 19, amikor én már otthon leszek.
Viszont szóba került az is, hogy valamikor gulyás levest kéne készíteni :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése