Verseny vége

VÉGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!! Végre :) Ma kidobtam a papírok felét, amik már nem kellettek, de azért elég sokat megtartottam, hogy jövőre használhassuk majd.

Nem nyertünk végül, tehát első 5-ben nem lettünk benne, de úgy érzem nagyon sokat tanultunk. A negotiation elég viccesen ment, először is a terem az úgy volt, hogy nekünk kellett átrendezni olyanra amilyenre akartuk. Bejött a másik csapat, 6 fő, mi 5 fő meg a bírák 3 fő. Nézőközönség nem volt.
Az első részén eléggé vesztésre álltunk, de a második részben belehúztunk...

Elég fura volt, mert csapatként jók voltunk, de mindenki élesben elfelejtette hogy mi is a szerepe, összevissza beszéltünk, olyan dolgokról ami a szerepbe nem tartozik bele. Pl én mint a szállítmányozási osztály vezetője beleszóltam a franchisornak fizetendő jogdíjakba összegébe. xD
Azt éreztem hogy én élesben elég jól tudtam alkalmazkodni a másik csapathoz, a stílusukhoz, de a csapatom többi tagja nem.
Azért itt megmutatkozik a több éves külföldiekkel való tapasztalat, még ha én voltam a legfiatalabb tag is... Sajnáltam hogy végül nem kaptam semmilyen nagyobb szerepet, és részegen utána bocsánatot is kért a csapatvezetőnk...
Úgy kell elképzelni mint egy igazi tárgyalást, két csapat ül egymással szemben és nem számít hogy a script, a forgatókönyv mit mond, meg mi mire készültünk fel, ha egyszer nem azt kérdezik meg!! Meg ha nem azon vitatkoznak... Azt hiszem ez egy japános betegség, hogy az írott forgatókönyvhöz ragaszkodnak, míg a külföldiek iszonyat lazák ebben a tekintetben,
Úgyhogy próbáltam felhúzni a csapatot, de én meg jogilag nem tudtam a dolgok hátterét, úgyhogy csak a többiek angolját javítgattam. Az ellenfél csapat tagjai mondjuk huh, nem semmik voltak. Egy finn srác aki a külügyminisztériumban dolgozik/dolgozott már csak most masterre visszament egyetemre, egy szingapúri ügyvéd, már felesége van meg dolgozik is... Az amerikai srác nagyon aranyos volt, de ő is már 27-28 körüli, mindenki sokkal idősebb volt nálunk.

Viszont úgy érzem hogy rengeteg dolgot tanultam, jövőre megint részt akarok venni és jövőre nyerni fogunk!!! Idén, nem akarok rosszat mondani mert imádom a csapatomat, de túl sok japán volt... egyszerűen a japán mentalitás nem illik az ilyen tárgyalásokhoz. Gyönyörűen felkészültünk, minden Power Point meg dokumentum elkészült, de élesben a beszéd meg az érvelés, meg a reagálás, a megfelelő kérdésre való reagálás meg sokszor az angol nem ment eléggé.

De mire ezt végiggondoltam, rájöttem hogy kitérdekel.... imádom a többieket, tényleg jó csapat volt. :)
Ők sem tudták hogy milyen lesz, mert akik tavaly voltak lószart sem segítettek és nem mesélték el hogy mire kell készülni.

Majd jövőre szervezek több cserediákot és nyerüüüünk! Vissza kell szerezni az egyetem jó hírnevét.

Mindezek után volt egy nagy afterparty, ami annyira jól sikerült h mindenki kidőlt kb, én meg ahhoz képest hogy olyan 10 sör meg még whisky lecsúszott, a saját lábamon, a többieket segítve mentem haza. xD Azt hiszem nagyon ilyen "bármennyit iszok sem dőlök ki" hangulatom volt, meg Japánban ilyenkor van ugyan all-you-can-drink course, de mellé hoznak csomó kaját, úgyhogy nem dől ki az ember. Meg kaptunk az első sör előtt 1-1 másnaposság elleni gyógyszert az étterem szolgáltatásaként... :D

Ma nem voltam suliban mert elmaradt a francia óra, meg reggel nem voltam olyan állapotban azért... xD De annyira felszabadultam, végre végre végreeeeee

Egy másik nagy problémáról is megszabadultam ma... Elég szomi, de volt egy japán srác aki bejött és múlt héten majdnem össze is jöttünk, de kiderült hogy a neten ilyen csajozós blogot írogat, vagyis pontosabban egy hosszú bejegyzést írt arról, hogy hogy kell "menőnek lenni", meg csajozni. Leírta hogy hány külföldi csajjal jött már be, meg hasonlók úgyhogy elég undorító és nagyon pontosan be lehet lőni hogy ő az. A neten olyan 100-120 helyen meg van osztva, annyira híres bejegyzés lett.... Nem tudom hogy hitte hogy nem fogjuk megtalálni. Pár embernek eldicsekedett vele a koleszban... ez a kolesz pedig egy kicsi hely.
Beszéltem az előző barátnőjével, vele kapcsolatban is elég sokat hazudott, úgyhogy most nem tudom mi lesz. Megmondtam ma neki hogy nem akarom többet látni, nem hiszem el hogy ilyet írt, undorító és ne találkozzunk többet.

Ennyit a szerencsémről a japán pasikkal kapcsolatban. Először és utoljára próbálkoztam. Közben már minden fiúismerősömnek mondogatta hogy "Állj le haver, az én barátnőm" meg ilyeneket szombaton a kolis dance partyn. Nagyon ideje volt már leállítani, remélem nem keres többet.

Így 17 nap múlva nagyon boldogan veszem az irányt Moszkván keresztül Budapest felé, hogy 3 hétre elfelejtsek minden ilyen szart....:)