Búcsúzásul itt hatalmas tájfun tombol, zuhog az eső, de minden túlzás nélkül úgy, mintha a zuhany folyna, és mellé annyira erős a szél hogy mindezt vízszintesen teszi. Frenetikus élmény volt ebben az időben hazagyalogolni csuromvizes ruhában az állomásról úgy, hogy 2-3 perc után eltört a kölcsönkapott nagy és erős esernyő. A sajátom már odaúton eltört a juku felé.... xD A juku az ahol angolt tanítok. :)
Elvileg ma egész éjjel ilyen lesz és holnap reggelre elmegy, dél körül már Sendai magasságában lesz. Nagyon remélem, mert déluután 5-kor indul a gépem, és nem értintene jól ha törölnék vagy késne egy csomót... :"D
Jól telt amúgy ez a hétvége meg eddig eza hét nagyon. Szombaton dance party volt a koleszban, ami megint fergetegesre sikerült. :) Annyira embert imádok itt! Nagyon nagyon jó ez a kolesz. Itt volt 2 magyar barátom itt, a Dominika és a Gergő úgyhogy Hungary is képviselve volt, valamint egy finn barátnőmet is épp látogatta egy barátja, úgyhogy a végén 2 finn, 3 magyar meg egy laoszi srác velünk tartott (valószínűleg a Dominika dekoltázsa miatt - bocsi Domi :D) Roppongiba a jó öreg klubboka. Reggel 6.30-kor jöttünk ki, 8 után volt mire az ágyamba kerültem és huh... Délután 5ig meg sem mozdultam.
Ehhez hozzá tartozik a pénteki nap, amikor a finn lány szülinapját ünnepeltük úgyhogy este nagy vacsi meg tortaevés volt a Kunitachiban levő másik kollégiumban (még jó hogy ott is egy csomó embert ismerek), utána meg mindenki eljött a bárba ahol dolgozom. :D
Végül 1-kor végeztem és még elmentünk enni meg karaokézni... 2.30-kor bicikliztem hazafelé, közben skypeoltam egy barátnőmmel, végül 4-kor feküdtem le és másnap 10 után el kellett indulnom be Tokyoba, az előző bejegyzésben említett interjúra.
Ott végül a Bújj bújj zöld ágat énekeltem el meg hozzá a kis táncot... Szerintem jól sikerült meg rendesek voltak akik interjúztattak. Egy amerikai pasi meg egy japán nő, végig angolul folyt és volt pár kérdés japánul hogy teszteljék hogy tudok-e beszélni... Nagyon hamar vége lett, úgyhogy kicsit csalódás volt 20 percért kimenni a világ végére... Ouji-ban volt, meg lehet nézni a térképen... Innen 1 óra és 3 átszállás...
Hazafelé megálltam Akihabarában egy könyvesbolt miatt, mivel a Katarina kért pár mangát úgyhogy beszereztem őket... Aztán betévedtem egy ruhaboltba is és picit beújítottam 2 nacit... Egy zseni vagyok hogy júniusban hosszúnadrágokat veszek, de előbb utóbb úgyis kelleni fognak. (pl tájfun idején!)
Ezután volt egy 2. interjúm Hibiyában, lehet hogy 28-án kell csinálnom egy prezentációt Magyarországról egy barátnőm helyett. Még eldől hogy tud-e menni, de meg akartak nézni engem is. Nagyon nagyon elegáns hely volt! Behaltam olyan gyönyörű volt minden, míg vártam 1 percet hoztak hideg teát stb stb... :) Csak épp szombat délután volt és még mindenki dolgozott öltönyben nyakkendőben... :"D
No sebaj... De hát, hogy kalandjaimnak ne legyen vége, hiszen még csak délután 3 van (ugyanazon a napon amikor hajnali 4-kor értem haza), végre elindultam hazafelé, de be kellett ugranom útközben egy boltba ajándékokért, meg kajáért. De a fantasztikus bolt félúton van a 2 állomás között, úgyhogy legyalogoltam azt a cirka 2,5 km-t az egyre gyarapodó csomagokkal. Közben zuhogott az eső is (komolyan lenne inkább itt is 38 fok és kánikula..... vagy inkább vigyázzak mit kérek).
Na és mikor 6-ra hazaértem végre, akkor ebédeltem. XD Mert arra nem volt idő... És este 8-tól kezdődött a dance party meg Roppongi... Néha én sem értem hogy honnan van energiám mindenre.
Az egész vasárnapot esszéírással töltöttem,hétfő reggel 5-ig írtam mert le kellett adni még egy utolsó 10 oldalasat az otthoni suliba, meg egy 4 oldalasat az itteni Közigazgatás órára. Max Weber- Politics as a Vocation című fantasztikus 1919-es művét kellett elolvasni angolul (a többieknek japánul, de nekem megengedte a tanár hogy angolul csináljam, mert japánul esélytelen lett volna) és hát... nem volt kis munka. 100 évvel ezelőtti szöveg a politikus erényeiről meg a kormány kötelességeiről elmélkedik benne Weber. Mire kiizzadtam azt a 4 oldalt... a 10 oldalas magyar-japán adórendszer összehasonlítás után...
.JPG)
A képen látható zöldséges csirke curry... És 1-8-ig van a csípősségi szint, azt is te választhatod ki, ez 4-es volt. A rizs mennyisége is választható volt és nem számoltak fel érte extra pénzt. Egy rossz tulajdonsága van a csípős kajáknak, főleg ha nincs hozzászokva az ember gyomra...XD Nem részletezem.... De 8-ra mentünk egy diákhoz akit a barátnőm tanít angolul, viszont ez a barátnőm Angliába megy cserediáknak augusztustól, úgyhogy szeptembertől átveszem a diákját. Nagyon okos a kislány, 10-11 év körüli de eldöntötte hogy neki túl szigorú ez az iskolarendszer és nem tetszik neki hogy mindenki kötelezően egyforma, úgyhogy angolul tanul keményen hogy majd Amerikába mehessen egyetemre. Hát azt hiszem nem egy mindennap kiscsaj! Az egész családja ilyen fura nem-japán, úgyhogy nem illeszkednek bele rendesen szerintem ebbe a kultúrába.
Szóval nagyon várom hogy taníthassam majd!
Hát nagyjából túlzottan elmerülve a részletekbe ennyi minden történt az utóbbi időben. Egyik japán barátnőm szerint "aztán nem vesztegeted az időt, nincs egy fölöslegesen elvesztegetett perced se" hát úgy látszik igaza van. Bár júliustól keményen fogok tanulni, mert csúnya vége lesz ha nem állok neki...
Na de be is fejezem, majd Thaiföld után jelentkezem :)
Kedves Írisz!
VálaszTörlésNagyon tetszik a beszámolód Japánról,annyira,hogy szívesen elmennék oda nyaralni.
Más: Szerintem nagyon csinos vagy a képen abban a blúzban,én úgy látom,hogy a blúzokban sokkal csinosabb vagy,mint más ruhadarabban,szerintem többször viselhetnél blúzokat.
Puszi:
Ákos